Vardar
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Vardar-et, egy lenyűgöző témát, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életben betöltött következményeiig a Vardar heves vitákat váltott ki, és nagy érdeklődést váltott ki a különböző közösségekben. Ezeken az oldalakon a Vardar különböző aspektusaiba fogunk beleásni, az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig, kimerítő és frissített elemzést nyújtva ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban. A Vardar által érintett személyek adatainak, szakértői véleményeinek és beszámolóinak kombinálásával olyan széles körű és kiegyensúlyozott képet szeretnénk nyújtani, amely gazdagítja olvasóink megértését erről a lenyűgöző témáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Vardar | |
 | |
| Kőhíd a Vardar fölött Szkopjéban | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Észak-Macedónia, Görögország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 388 km |
| Forrásszint | 683 m |
| Vízhozam | 174 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 22 387 km² |
| Forrás | Észak-Macedónia, Šar-hegység |
 é. sz. 41° 45′ 51″, k. h. 20° 50′ 13″ | |
| Torkolat | Égei-tenger |
| é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 22° 43′ 03″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vardar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vardar (macedónul: Вардар , görögül: Αξιός ) folyó Észak-Macedóniában és Görögországban. Észak-Macedónia legjelentősebb folyója.
Nevének eredete
A neve a sword(o)-wori- szóból származik, amely valószínűleg trák eredetű, jelentése „fekete víz”.
Földrajzi adatok
A Šar-hegység déli lejtőjén ered, 683 m magasan, az észak-macedóniai Vrutok helységnél, Tetovótól 10 km-re. Végigfolyik a róla elnevezett medencén, és Szalonikitől 20 km-re nyugatra deltával torkollik az Égei-tengerbe. Hossza 388 km, ebből a Görögországra eső rész 88 km. Vízgyűjtő területe 22 387 km², közepes vízhozama a torkolatnál 174 m³ másodpercenként. Az első 300 km-en a folyó esése 640 m, míg a maradék 88 km-en 43 m.
Mellékfolyói a Treska, Pčinja, Bregalnica és a Crna Reka.
Jelentős városok a Vardar mentén: Szkopje, Velesz, Gevgelija és Polikasztro.
Érdekességek
- A Vardar völgye az európai észak-déli közlekedési folyosó fontos része.
- Nyáron az öntözés oly mértékű, hogy veszélyezteti a folyó élővilágát.
- A télen fújó száraz, hideg szél, a vardarac a folyóról kapta a nevét.
|
Ez a folyóról, patakról, vízesésről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez az Észak-Macedóniáról szóló vagy Észak-Macedóniával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
.svg){kind=small}
|
Ez a Görögországról szóló vagy Görögországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |