Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Venyera–6 hatását különböző kontextusokban és forgatókönyvekben. A Venyera–6 szerepét a történelemben, a jelenlegi társadalomban és a jövőben elemezzük. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Venyera–6 nem csak egyéni, hanem kollektív szinten is milyen hatással volt. A keletkezésétől a fejlődéséig részletesen megvizsgáljuk, hogy a Venyera–6 hogyan alakította és alakította át az emberi élet különböző aspektusait. Végül átgondoljuk, hogy a Venyera–6 milyen következményeket és kihívásokat jelent a mai világ számára, valamint a jövő lehetséges perspektíváit.
Venyera–6 | |
Ország | Szovjetunió |
Űrügynökség | NPO Lavocskin |
Gyártó | NPO Lavocskin |
Küldetés típusa | űrszonda |
Küldetés | |
Célégitest | Vénusz |
Indítás dátuma | 1969. január 10. |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
Hordozórakéta | Molnyija–M |
Megérkezés | 1969. május 17. |
Az űrszonda | |
Tömeg | 1130 kg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Venyera–6 témájú médiaállományokat. |
A Venyera–6 a szovjet Venyera-program hatodik űrszondája volt. A Venyera–5 ikertestvére, méretük, műszerezettségük és küldetésük is megegyezett.
Lásd: Venyera–5.
127 napos űrutazás után 1969. május 17-én 7 óra 5 perckor lépett be a Vénusz légkörébe. A Venyera-5-höz hasonlóan légköri adatokat küldött vissza a Földre. Az adatfolyam 51 percen keresztül tartott, majd mikor a leszállóegység elérte a 17 km-es magasságot, megszűnt a rádiókapcsolat (az óriási, 2,7 MPa nyomást nem bírta ki a szerkezet).
Lásd: Venyera–5.