Verőce (Magyarország)

A Verőce (Magyarország) témája ma rendkívül fontos, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. A történelem során a Verőce (Magyarország) vita és tanulmányozás tárgya volt, mivel hatása különböző területekre terjed ki, a politikától a kultúráig. Ebben a cikkben elmélyülünk a Verőce (Magyarország) fontosságában, időbeli alakulásában és a mai társadalomban betöltött relevanciájában. Elemezzük a hatását a különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan alakította ki a minket körülvevő világgal való interakciót. Továbbá feltárjuk a Verőce (Magyarország) lehetséges jövőbeli következményeit, és azt, hogy megértése hogyan járulhat hozzá a társadalom fejlődéséhez.

Verőce
Verőce, Duna-parti támfal részlete
Verőce, Duna-parti támfal részlete
Verőce címere
Verőce címere
Verőce zászlaja
Verőce zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzobi
Jogállásközség
PolgármesterGrauszmann György (független)
Irányítószám2621
Körzethívószám27
Népesség
Teljes népesség4159 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség184,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 19° 01′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 60″, k. h. 19° 01′ 60″
Verőce (Pest vármegye)
Verőce
Verőce
Pozíció Pest vármegye térképén
Verőce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Verőce témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Verőce (korábban Nógrádverőce, németül: Werowitz, szlovákul: Verovce) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Fekvése

A Dunakanyarban Vác és Szob között a Duna bal partján fekszik. Közúton a legegyszerűbben a 12-es főúton lehet eljutni Verőcére, de Szendehely és Rétság irányából megközelíthető a település a 12 101-es úton is; Magyarkút településrészt a 12 102-es, Aranyoskutat pedig a 12 119-es út szolgálja ki. Kerékpárral elkerülhető a közúti forgalom a Váctól kiépített kerékpárúton.

Elérhető Verőce vasúton és vízi úton is. A községen két vasútvonal is áthalad, a 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonal és a 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonal. Előbbinek egy állomása, utóbbinak három megállóhelye van a településen: Verőce vasútállomás a központban, a szobi vonalon, Fenyveshegy megállóhely , Magyarkút-Verőce megállóhely és Magyarkút megállóhely pedig a balassagyarmati vonalon. Verőce vasútállomás közúti megközelítését a 12-es főútból kiágazó 12 305-ös út, Magyarkút-Verőce megállóhelyét pedig a 12 101-esből kiágazó 12 304-es út biztosítja.

Verőce története a város főterén

Nevének eredete

Nevének eredetét kétféleképpen magyarázzák: az egyik változat szerint kaput jelent, míg a másik változat szerint nevét a Dunába torkolló Nagy-völgy patak régi elnevezéséről (Verőce-patak) kapta. A szó szláv eredetű és olyan vizet jelent, amelyben sok az örvény.

Története

Az Ybl Miklós tervei alapján épített Duna-parti támfal egy részlete
Római kori hídfőállás romjai a verőcei Dunaparton

Területén az őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. A település szélén, a Dunaparton még ma is állnak egy római őrtorony maradványai, Valentianus császár korából. A nevét 1444–1460 között említette először oklevél. A település a váci püspökség ősi birtokai közé tartozott, az 1400-as években már mezővárosi (oppidum) rangja volt. A sorsa a török hódoltság alatt a szomszédos településekhez (Nagymaros, Visegrád) hasonlóan alakult, lakossága megritkult. 1597-ben a feljegyzések szerint a törökök és a magyarok között ütközet zajlott le itt. 1598-ban ismét a váci püspökség birtokai közt találjuk, és később is mindvégig a váci püspök birtoka maradt. Az 1715. évi összeírásokkor 12 magyar, 1720-ban 19 magyar és 2 tót háztartást írtak itt össze. A török hódoltság után a községet a Felvidékről visszatért magyarok, az ide telepített szlávok és németek építették újjá.

Az 1950-es megyerendezéssel került Nógrád vármegye Nógrádi járásából Pest megyébe. 1965-ben változtatták Nógrádverőcéről Verőcére a település nevét. 1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Kismarossal. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé.

Hétvezér haranglábak a Duna partján (Harangjátékuk a solymári Szalonkai Lajos munkája)
Gorka Múzeum, Verőce
Grandpierre Attila a Magyar Sziget nagyszínpadán, 2006

Közélete

Polgármesterei

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Alpári György független
1994–1998 Pölcz Ernő MDF
1998–2002 Bethlen Farkas független
2002–2006 független
2006–2010 független
2010–2014 független
2014–2019 Grauszmann György független
2019-től független

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3643
3660
3854
4118
4094
4159
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 3,4% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 10,2%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 14,5% (23,1% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

  • Helytörténeti Múzeum – 2014-ben nyílt meg a település fennállásának 770. évfordulóján. A Verőcei Helytörténeti Kör szervezésében, az Árpád út 21. szám alatt, az Edvi Illés Aladár villában (a Könyvtár épülete) kapott helyet. Kiállítási anyaga a település 19–20. századi hagyományait, használati tárgyait, kultúráját mutatja be, de a település híres szülötteiről, és a hosszabb-rövidebb ideig itt élt híres emberekről, a község régi életéről is találhatók itt leírások, emlékek.
  • Hét vezér haranglábak – 2000-ben a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal által szervezett ünnepségsorozat színpadára, a Hősök terére tervezet épületeggyüttest Szentesi Anikó, Makovecz Imre építészirodájának korábbi mérnöke. A tornyok megformálásánál alkalmazkodott a tervező a Hősök tere szoborcsoportjának elhelyezkedéséhez és kialakításához. A millennium befejeztével 2001. őszén Verőce község képviseletében, gr. Bethlen Farkas fogadta be a tornyokat, a Duna bal partján állnak és Tolcsvay Béla által szerzett zenei hangokkal kísérik az idő múlását. A harangokat Gombos Miklós, arangykoszorús harangöntő mester készítette.
  • Kárpát-Haza Temploma – 2010.06.04-én került átadásra, a búzaszem formájú hófehér istenhajlék, melyet kalákában, közadakozásból építettek a Verőce melletti Lózsi-völgyben, azzal a céllal, hogy a Kárpát-medencében élők összetartozását kifejezze. A templomépítés főszervezője Bethlen Farkas és Szabó András, építészei: Tóth Péter és Szűcs Endre. A templomban található üvegrelief Emese égbeemelését ábrázolja, melyet Borbás Dorka üvegművész készítette, a rakamazi turulkép által ihletve.
  • Barokk stílusú katolikus temploma – 1719-ben épült; gróf Althann Károly váci püspök nagyobbíttatta meg 1736-ban.
  • Emlék kápolna – Az 1739-es nagy pestisjárvány emlékére épült.
  • Református templom – (1785-ben épült copf stílusban).
  • Migazzi-kastélyMigazzi Kristóf váci püspök nyaralókastélya (1766–1774), amelyet a váci székesegyház és a váci diadalív építésze, a Bécsből érkezett olasz származású Isidore Canevale tervezett, az épület ma átalakított formában látható. A kastélyt gróf Nádasdy Ferenc 1824-ben megújíttatta és egyes szobákat festőművészekkel festetett ki, a vadaskertet pedig díszkertté alakíttatta át.
  • Botond vezér – a néphagyomány szerint Magyarországon halt meg, és itt, a Nógrád vármegyei Verőcén temették el, ott, ahol most a Migazzi-kastély áll.
  • Gorka Géza Kerámiamúzeum
  • A település bejáratánál látható az „Életfa
  • Római kori hídfőállás, castellum (őrtorony) romja – A római limes magyarországi szakaszai: Verőce
  • Duna-parti támfalYbl Miklós egyedülálló tervei alapján
  • Rádiómúzeum – a rádiózás kezdetétől a rendszerváltásig gyártott több mint 120 öreg, detektoros és elektroncsöves rádiót, orsós magnetofont, gramofont, lemezjátszót, valamint mérőműszert mutat be, köztük több érdekes, egyedi darabot is. A gyűjtemény Perneky Sándor magángyűjteménye. Jelenleg a helyiség remélt felújításáig nem látogatható.
  • Wass Albert Emlékház – 2013. május 31-én került sor, Gróf Czegei Wass Albert Emlékházának felavatására a verőce melletti Lózsi-völgyben, mely az író személyes tárgyainak, székelyföldi kerámiáknak és különleges, személyes vonatkozású fotók sorozatának ad otthont.

Itt születtek, itt éltek

  • Baktay Ervin (1890–1963) – író, festő, művészettörténész, orientalista 1931 eleje körül előbb a kismarosi szigeten, majd Verőcén, a római romokkal szemben alapított indián törzset és tábort, amely 1963. május 7-én bekövetkezett halála után is fennmaradt.
  • Dapsy Gizella (1855–1940) – költő, óvónő egy ideig itt élt férjével Rozsnyay Kálmánnal és itt is halt meg 1940. április 30-án.
  • Edvi Illés Aladár (1870. május 25. – 1958. június 1.) – festőművész
  • Edvi Illés Gizella (Tolmács, 1871–1944) – a Hunnia csipke megalkotója
  • Endrődi (Junga) Sebestyén (1862–1927) – katona, festő és restaurátor itt hunyt el 1927. május 5-én
  • Farkas Sándor – műrepülő, berepülőpilóta, oktató 2002 óta itt él Verőcén
  • Giergl Kálmán (1860–1954) – építész 1943-tól haláláig itt élt Verőcén.
  • Gorka Géza – keramikusművész 1923-tól haláláig itt élt a településen.
  • Gorka LíviaMunkácsy Mihály-díjas magyar keramikus, érdemes művész Itt született és 1954-ig itt élt a településen.
  • Huszár Pufi (Huszár Károly) – színész (az 1930-as évektől itt élt a településen). Egykori villáját, a múltban csak "Huszár-lak-tanya"-ként emlegették. Huszár Pufi az első magyar moziszkeccstől egészen hollywoodi filmjei soráig sok értéket tett le a filmtörténelem asztalára. Vendégei voltak a villában Kabos Gyula, Karinthy Ferenc, Rajnai Gábor, s a kor más nagy filmes és színpadi nevei, de titokban egyszer Harold Lloyd-ot is vendégül látta. Az épület ma magántulajdon, nem látogatható.
  • Karinthy Frigyes (1887–1938) – magyar író, költő, műfordító, gyermekeivel és a Devecseri családdal a nyarakat rendszeresen Verőcén töltötte. Emlékeit egy versében is megörökítette.
  • Kristóf László, (Nógrádverőce, 1911. augusztus 30.Budapest, 1959. november 28.) csendőr nyomozó törzsőrmester, akit az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás részeként Ságvári Endre 1944-es letartóztatásában való részvétele miatt ártatlanul kivégeztek.
  • Kulifay Zsigmond (Verőce, 1796. április 13. – Kunhegyes, 1868. február 17. – református lelkész, egyházi író itt született Verőcén.
  • Magyarkúti Béla (1915–1996) – grafikusművész, meseillusztrátor
  • Nagy Emília (1955-2022) nyelvész, középiskolai magyartanár, civil aktivista
  • Petráss Sári – magyar színésznő, operettprimadonna itt született.
  • Rozsnyay Kálmán (Arad, 1871-Verőce, 1948) – hírlapíró, műfordító itt hunyt el 1948. november 14-én.
  • Tonelli Sándor (Verőce, 1882. június 2. – Budapest, 1950. július 19.) magyar közgazdasági és szociális író.
  • Zubovics Fedor huszárkapitány, a híres lovas, Afrika-utazó és a szárazföldi torpedó feltalálója itt lakott az 1900-as évek körül.

Egyéb belterületei

A településhez tartozó bel- és külterületi részek még: Eresztvény, Káposztás, Magyarkút, Aranyoskút, Borbélyhegy, Dunamező, Fehérhegy, Fenyvesdűlő, Lósivölgy, Magyarmál, Szélesrét is.: Szélesrét Verőce északkeleti külterülete, melynek völgyében a Gingli patak folyik. Az erdeiben őzek és szarvasok élnek, valamint igen sok a vaddisznó. Védett állat a lábatlan gyík, melynek kék pöttyei igen jellegzetesek. A madarak énekét csak a piros kisvasút zakatolása zavarja meg néha. Harkályok, fakopácsok, cinkék, rigók énekétől hangos a völgy. Itt vezet egy földút, ami Verőcét Magyarkúttal összeköti. Egyre többen költöznek ki a környékre a város zajától menekülve a nyugalomba.

Galéria

Jegyzetek

  1. a b Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Verőcemaros története (magyar nyelven). A Magyar Köztársaság helységnévtára. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 8.)[halott link]
  4. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. V települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  6. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. Verőce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  11. Verőce Helységnévtár
  12. Verőce – Millenniumi Harangtornyok | Élőépítészet. eloepiteszet.hu. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  13. Kárpát-Haza Temploma – A Turulmadár nyomán. turul.info. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  14. Rádiómúzeum
  15. Öreg rádiók kiállítása
  16. Verőce. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)[halott link]

Források

További információk