Werfen
Manapság a Werfen széles körben vitatott téma a társadalomban. A Werfen évek óta érdeklődés és vita tárgya volt különböző területeken, ellentmondó véleményeket és álláspontokat generálva. A történelem során a Werfen jelentős hatással volt az emberek életére, befolyásolva gondolkodásukat, cselekvésüket és környezetükhöz való viszonyukat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Werfen különböző aspektusait, elemezve jelentőségét és mindennapi életünkre gyakorolt hatásait. Ha többet tudunk a Werfen-ről, jobban megérthetjük a hatókörét, és azt, hogy miként kezelhetjük pozitívan mindennapi életünkben.
| Werfen | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Salzburg | ||
| Járás | Sankt Johann im Pongau | ||
| Irányítószám | 5450 | ||
| Körzethívószám | 06468 | ||
| Forgalmi rendszám | JO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3027 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 548 m | ||
| Terület | 153,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 13° 11′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 13° 11′ 20″ | |||
| Werfen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Werfen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Werfen osztrák mezőváros Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau járásában. 2018 januárjában 3027 lakosa volt. Nevezetességei közé tartozik az Eisriesenwelt, a világ leghosszabb jégbarlangja; valamint Hohenwerfen vára.
Elhelyezkedése
Werfen Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik a Salzach folyó bal partján, a német határ mellett. A környező hegységek a délnyugati Hochkönig, az északnyugati Hagen-hegység (mindkettő a Berchtesgadeni-Alpok része), valamint az északkeleti Tennen-hegység (Északi Mészkő-Alpok). Az önkormányzat hét településrészt, illetve falut egyesít: Werfen Markt (1570 lakos 2018-ban), Imlau (171), Reitsam (178), Scharten (73), Sulzau és Tenneck (928), Wimm (107).
A környező önkormányzatok: északra Golling an der Salzach, északkeletre Scheffau am Tennengebirge, keletre Pfarrwerfen, délkeletre Bischofshofen, délre Mühlbach am Hochkönig, délnyugatra Dienten am Hochkönig és Maria Alm, északnyugatra Schönau am Königssee (Németország).
Története
Werfen először 1140-ben jelenik meg az írott forrásokban, egy bizonyos Werveni Perhtoldus nevében. A név eredetileg az egész völgyet jelentette: megtalálható az 1075-ben megépült a Szt. Cyriacus-templom, az egyházközség központjának elnevezésében (ma Pfarrwerfen), az első település (Dorfwerfen, ma szintén Pfarrwerfen), a Weng-völgy (ma Werfenweng) vagy Hohenwerfen várának nevében. A vár alatt Werfen települést 1425-ben mezővárosi (vásártartási) jogokkal ruházták fel. Egyházi szempontból sokáig a St. Cyriacus-egyházközség része maradt, míg a világi hatalmat a várból gyakorolták.
A reformációt követő 1525-ös parasztháborúban a felkelők harc nélkül elfoglalták Werfent, a várat pedig felgyújtották. 1675-ben Barbara Koller sintért boszorkánysággal vádolták. Miután a kínvallatás hatására bevallotta bűneit, Salzburgban kivégezték. 1731-ben a salzburgi érsek elűzte birtokairól a protestánsokat, összesen kb. húszezer ember távozott Kelet-Poroszországba, többek között Werfenből is. Az egyházi birtokok 1803-as szekularizációja után az érsekség Ausztriához került, a napóleoni háborúk 1816-os lezárása után véglegesen.
A 18-19. században a mezőváros gazdaságát a vasércbányászat határozta meg. Az 1870-es éekben a Salzach mentén megépült az Erzsébet császárné-vasút (Kaiserin-Elisabeth-Bahn).
1931-ben a vár egy tűzvészben megrongálódott. helyreállítása után (miután Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz) 1938-ban a náci párt rendezett be benne politikai továbbképző iskolát. A második világháború után 1987-ig az osztrák csendőrség használta kiképzőközpontként. Ma Werfen elsősorban az idegenforgalomból él.
Lakosság
A werfeni önkormányzat területén 2017 januárjában 3027 fő élt. A lakosságszám 1951 óta enyhén csökkenő tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 87,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,9% a régi (2004 előtti), 3,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 81,3%-a római katolikusnak, 2,3% evangélikusnak, 1,7% ortodoxnak, 6,4% mohamedánnak, 6,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt a községben és a nagyobb nemzetiségi csoportokat a német (92,2%) mellett a törökök (3,8%) a szerbek (1,3%) és a horvátok (1,1%) alkották.
A lakosság számának változása:
| 2016 | 2 976
|
| 2018 | 3 027
|
Látnivalók
- az Eisriesenwelt jégbarlang
- Hohenwerfen vára
- a Szt. Jakab-plébániatemplom, 1657-ben készült el
- a kapucinusok temploma
- a tennecki Szt. Borbála-templom
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
- A település honlapja
- 50424 – Werfen Statistik Austria
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Werfen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
