Wilhelm von Roggendorf

Wilhelm von Roggendorf
Született	1481
Meghalt	1541 (59-60 évesen) Somorja
Állampolgársága	osztrák
Rendfokozata	tábornok
Halál oka	bevetésben esett el
Házastársa	Elisabeth, Gräfin von Oettingen
Gyermekei	Christopher von Rogendorf-Gunnersdorf Anna, Gräfin von Rogendorf in Guntersdorf
Szülei	Kaspar of Rogendorf
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm von Roggendorf témájú médiaállományokat.

Wilhelm von Roggendorf (német nevén Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos) (Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.) alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa, akinek neve közismert a magyar történelemben.

Élete

Katonai karrierjét V. Károly német-római császár és spanyol király seregében kezdte az 1520-as években. A franciák ellen harcolt Észak-Itáliában és Németországban. 1527-ben részt vett I. Ferdinánd magyarországi hadjáratában. 1529-ben Ferdinánd őt nevezte ki az osztrák-német-cseh csapatok főparancsnokává, amikor I. Szulejmán betört Magyarországra. A törökök elől visszavonult, átengedve az ellenségnek az összes magyar területet. Bécs védelmét is ő irányította, de a császárváros megvédelmezése nem az ő, hanem Idősebb Niklas Salm érdeme.

A szultán visszavonulása után Roggendorf részt vett Nyugat-Magyarország elfoglalásában. 1530-ban Ferdinánd őt küldte Buda elfoglalására, de a vár török védőivel szemben ismét alulmaradt.

Mivel Salm elesett Bécs ostromakor, ezért ő maga tapasztalatok hiányában nem tudott eredményesen harcolni az oszmánokkal. Előrehaladott kora miatt gyakran megbetegedett, ezért sokszor ilyen állapotban kellett harcolnia.

1532-ben a Bécs alatt gyülekező hatalmas birodalmi sereg egyik alvezéreként az osztrák és cseh csapatokat felügyelte. Mivel Szulejmán várt támadása elmaradt, a hadsereg is feloszlott, s Roggendorf is dolgavégezetlenül távozhatott.

A következő években is csak eredménytelen harcokat folytatott Szapolyai és a törökök ellen, majd otthagyta hadsereget és Ausztria főhercegének udvarában lett udvarmester.

1541-ben Ferdinánd végképp eltökélte, hogy megszerzi Budát, ezért egy nagy hadsereget küldött Roggendorf vezérletével. A várat csekély létszámú magyar katonaság védte, de Török Bálint és Fráter György vezetésével a védelem kitartott és az elhúzódó ostrom miatt Roggendorf csapatai demoralizálódni kezdtek. A parancsnok rövidesen hírét vette, hogy Szulejmán nagy felmentő sereggel jön ellene, azonnal elrendelte a visszavonulást. Ezt a törökök és a várbeliek is megneszelték, s rajtaütöttek Roggendorf csapatain. Nemsokára a szultán teljes serege is rátámadt a visszavonuló osztrákokra. A Habsburg-sereg csaknem teljes szétverésével végződő csatában a generális is halálosan megsebesült egy puskagolyótól. Komáromba vitték, de már nem gyógyult fel. A vereség és a trauma következtében néhány nap múlva meghalt.

Emlékezete

• Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban.
• A Heldenberg emlékhelyen (Gedenkstätte Heldenberg), ahol az osztrák hadtörténelem híres hadvezéreinek emlékművei állnak, Roggendorf szobra a Hősök sétányán (Heldenallee) látható, Zrínyi Miklós szigeti hős szobra mellett.

Jegyzetek

Források

• 1541-1542-ig tartó korszak eseményei Magyarországon Archiválva 2013. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Jókai Mór: Fráter György
• Magyarország hadtörténete, Zrínyi katonai kiadó, Budapest 1985. szerk.: Liptai Ervin ISBN 963-326-337-9
• Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 539. o. ISBN 963-9257-14-1  
• Magyarország története 1526-1686, Főszerk.: Pach Zsigmond, Szerk.: R. Várkonyi Ágnes, 1. kötet, Akadémia Kiadó, Budapest 1985. ISBN 963-05-0929-6