XIV. János pápa
Napjainkban a XIV. János pápa sok embert általános érdeklődésre számot tartó témává vált szerte a világon. A technológia növekedésével és a globalizációval a XIV. János pápa központi szerepet kapott mindennapi életünkben. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten beszélünk a XIV. János pápa-ről, hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a XIV. János pápa témáját és annak mai relevanciáját. Az eredetétől a modern társadalomban való fejlődéséig elemezzük azokat a különféle szempontokat, amelyek a XIV. János pápa-et mindenki számára létfontosságú és érdekes témává teszik.
| XIV. János pápa | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
 | |||||
| Eredeti neve | Pietro Canepanova | ||||
| Született | ? Pavia | ||||
| Megválasztása | 983 novembere | ||||
| Beiktatása | 983 decembere | ||||
| Pontifikátusának vége | 984. augusztus 20. | ||||
| Elhunyt | 984. augusztus 20. Róma | ||||
| Ellenpápa | VII. Bonifác | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz XIV. János pápa témájú médiaállományokat. | |||||
XIV. János (latinul: Ioannes), (? – 984. augusztus 20.) volt a történelem 138. pápája 983 novemberétől. Rövid pontifikátusa az egyik legtragikusabb egyházfői történetek egyike. Röviddel felszentelése után ismét megremegett a pápai trón fő támogatója, a Német-római Birodalom.
Élete
Eredetileg Pietro Campanora néven született Pavia városában. Szülei neveltetését a szerzetesekre bízták, ahol hamar kitűnt értelmével és matematikai tudásával. Ezért évek múlva II. Ottó császár Itália kancellárjává nevezte ki Pétert. Ekkor került igen közeli barátságba a német udvarral és a császárral. Később visszavonult a világi hivatástól, és szülővárosának, Paviának a püspöke lett. Amikor VII. Benedek pápa 983 őszén meghalt, a császár nyomására a zsinat Pétert választotta meg a keresztény egyház élére 983 novemberében.
Hamarosan felvette a János nevet, mert nem akarta, hogy eredeti nevét megtartva esetleg Szent Péterhez hasonlítsák. Alig foglalta el a pápai trónt, Rómában már érezni lehetett a nemesek ellenállását, hiszen újra egy császárpárti egyházfő foglalta el az apostoli széket. Azonban december 7-én váratlanul meghalt a pápa legfőbb támogatója, II. Ottó. A császár igen fiatalon hunyt el. Haldoklásának idején Rómába utazott, hogy maga János készítse fel a halálra. Az uralkodó testét a Szent Péter-bazilika előcsarnokában temették el. A megüresedett trón örököse a 3 éves III. Ottó lett.
János ellenfeleinek szemében tiszta célponttá vált. Hamarosan Rómába érkezett a Bizáncba száműzött VII. Bonifác ellenpápa, és 984 áprilisában a nemesség támogatásával sikerült elfogni az egyházfőt. Bonifác az Angyalvár tömlöceibe vetette Jánost, ahol négy hónap múlva az éhség miatt, mások szerint Bonifác mérgei miatt halálát lelte. A krónikák szerint 984. augusztus 20-án halt meg.
Művei
- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Források
- Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2008. ISBN 978 963 370 953 5.
- Gergely Jenő: A pápaság története. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1982. ISBN 9630918633
- Márkus László - Gunst Péter - Csató Tamás: Egyetemes történelmi kronológia I-II.Az őstörténettől 1977-ig. Segédkönyv az egyetemes történelem tanításához - I.: Az őstörténettől 1789-ig/II.: 1789-1977-ig. Budapest, 1987. Tankönyvkiadó Vállalat. ISBN 963-17-9866-6
- P.G. Maxwell – Stuart: Pápák krónikája. A pápaság története pápák uralkodása szerint Szent Pétertől napjainkig. Móra Könyvkiadó, 2007. ISBN 9789631182651
- Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Budapest: Ecclesia. 1987. ISBN 963-363-481-4
- Harald Zimmermann: A középkori pápaság. A középkori pápák története a historiográfia tükrében. Gondolat Kiadó, 2002. ISBN 963-9450-14-6
Lásd még
| Előző pápa: VII. Benedek |
|
Következő pápa: XV. János |
