Zalaújvár
A Zalaújvár téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, hiszen hatása a társadalom különböző területeire terjed ki. Megjelenése óta vita, kutatás és elmélkedés témája lett, ellentétes véleményeket generálva, ismereteket gazdagítva körülötte. Ebben a cikkben a Zalaújvár különböző aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva történetét, fejlődését és mai hatását. Különféle nézőpontokat, bizonyítékokat és érveket fogunk elemezni, hogy teljes mértékben megértsük ezt a jelenséget, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon.
| Zalaújvár (Pribislavec) | |
 | |
| A zalaújvári központ. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Zalaújvár |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Višnja Ivačić |
| Irányítószám | 40000 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2963 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,26 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 23′ 33″, k. h. 16° 28′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 33″, k. h. 16° 28′ 57″ | |
| Zalaújvár weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zalaújvár (horvátul: Pribislavec) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Fekvése
Csáktornyától 3 km-re keletre fekszik.
Története
A települést 1366-ban "Poss. Porbozlouhaza" alakban említik először. 1478-ban már mai horvát nevén "Pribislawecz" alakban szerepel a csáktornyai uradalom tartozékai között. Régi magyar neve Porboszlóháza és horvát neve is minden bizonnyal a szláv Pribislav személynévből származik. A település valószínűleg sokkal régebbi, mint az első említése és már 1334-ben a muraközi plébániák első írásos említésekor a drávaszentmihályi plébániához tartozhatott.
Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. 1691-ben Zrínyi Ádám halála után a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy már 1831-ben állt itt egy szép udvarház, körülötte rendezett parkkal, melyet valószínűleg még a 17. században építtetett gróf Zrínyi Ádám, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós fia. Ennek a helyén építtette 1870-ben a Festetics család a mai is álló pompás neogótikus kastélyt.
Vályi András szerint " PRIBISLAVECZ. Elegyes horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Csáktornyához közel, mellynek filiája, határja jól termő."
1910-ben 1121, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd visszakerült Jugoszláviához. 2001-ben 2929 lakosa volt.
Nevezetességei
- A Festetics-kastélyt 1870-ben építtette gróf Festetics György egy korábbi udvarház helyén neogótikus stílusban. A kastélyt szép park és kert övezi, benne kis kápolnával. Bár a kastély a háború alatt kárt szenvedett, ma is a Muraköz egyik legszebb romantikus épülete. Ma a helyi alapiskola működik benne.
- Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1867-ben épült. Mai formáját az 1903-as bővítés után érte el. A hajó 16,89 m hosszú és 9,16 m széles, a szentély szélessége 5,74 m. 1975-ben építették hozzá a sekrestyét. Az oltárkép ismeretlen festő alkotása, gróf Festetics György ajándéka.
- A település központjában, a plébániatemplom közelében található a Szentháromság-szentély, mely három oldalról nyitott falazatú kápolnaként épült, és 1800 körül épített nyeregtető borítja. Tiszta forma, az építészeti elemek nyugodt elrendezése, karcsúság és elegancia jellemzi. A szentély négyzet alaprajzú, és csak a hátsó oldala van teljesen felfalazva. Az oldalfalak magas, félkör alakú lekerekített nyílásokkal rendelkeznek, míg az elülső rész teljes magasságban nyitott. A rácsos bejárati ajtón keresztül egy kis baldachinos boltozattal fedett helyre lépünk be. A hátfal három részből áll: az oltári menzájából, a központi rész mellékalakjaiból (Szent Borbála és Mihály arkangyal) és a felső részből a Szentháromság szoborcsoportjával.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1120.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3946.
További információk
- Zalaújvár község hivatalos oldala
- A kastély keleti oldala Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A renoválás alatt álló kastély
