A mai világban a Zalaistvánd nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Megjelenése óta a Zalaistvánd emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, kíváncsiságot váltott ki és szenvedélyes vitákat váltott ki. Mivel a Zalaistvánd továbbra is előtérbe kerül a közszférában, kulcsfontosságú, hogy alaposan megvizsgáljuk a társadalomra, a kultúrára és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ez a cikk részletesen megvizsgálja a Zalaistvánd számos vonatkozását, átfogó és naprakész képet adva erről a témáról. A remények szerint egy alapos és átgondolt elemzéssel fény derül a Zalaistvánd körüli különböző szempontokra, és az olvasók számára mélyebb és árnyaltabb megértést kínál a kérdésről.
Zalaistvánd | |||
A faluközpont a római katolikus harangtoronnyal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Petőfi Lászlóné (független) | ||
Irányítószám | 8932 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 337 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 31,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 55′ 05″, k. h. 16° 58′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 05″, k. h. 16° 58′ 37″ | |||
Zalaistvánd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaistvánd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zalaistvánd község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Zalaegerszegtől északkeletre, Zalaszentgróttól délnyugatra fekvő település, a Principális-völgy és a Zala folyó völgyének találkozásánál. Belterületén a 7362-es út vezet végig, amiből itt, a község déli határában ágazik ki kelet felé a 73 219-es út a zsákfalunak számító Gyűrűsre.
A település és környéke a bronzkor óta lakott hely. Nevét 1279-ben említette először oklevél, majd 1346-ban említették ismét az írásos dokumentumok Stephand néven.
Zalaistvánd egykor a kemendi váruradalom része volt, birtokosai a Gersei Pető család tagjai voltak. Zalaistvánd környékbeli településekkel együtt a török időkben, többször elpusztult, majd lakói is elhagyták, csak a 18. század-ban népesült be újra, amikor Festetics-birtok lett.
A településen polgárőrség működik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 352 | 346 | 340 | 333 | 335 | 337 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,3%, német 1,5%, román 0,88%. A lakosok 43,1%-a római katolikusnak, 2,6% reformátusnak, 40,5% evangélikusnak, 5,57% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,2% nem nyilatkozott).