A mai világban a Zalaszombatfa olyan érdekes téma, amely különféle véleményeket és vitákat vált ki. Akár személyes, akár társadalmi, akár szakmai szinten, a Zalaszombatfa emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ez a jelenség számos kutatást, vitát és reflexiót generált, amelyek a jelenséget alkotó különböző szempontok megértésére és elemzésére törekednek. A kezdetektől a lehetséges jövőbeli hatásokig a Zalaszombatfa az idők során fejlődött és átalakult, és a modern társadalom állandó érdeklődésének témája lett. Ebben a cikkben elmélyülünk a Zalaszombatfa összetettségében, feltárjuk annak számos aspektusát, és elemezzük az ezzel kapcsolatos különböző álláspontokat.
Zalaszombatfa | |||
Légi fotó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Zoltán (független) | ||
Irányítószám | 8969 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 44 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 7,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 21″, k. h. 16° 26′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 21″, k. h. 16° 26′ 40″ | |||
Zalaszombatfa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszombatfa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zalaszombatfa (szlovénül: Soboška vas, vendül Soboška ves) község (aprófalu) Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik. Lakossága kevesebb, mint 50 fő, Magyarország negyvenkettedik legkisebb települése.
Zalaszombatfa a Lendva sikságán, a magyar-szlovén határ közelében helyezkedik el. A településre Rédics irányából fut be egy mellékút. A községbe napi négy autóbusz jár Lenti felől.
Magyarországon belül a legközelebbi főútvonalak (a 86-os főút és a 75-ös főút Rédicsnél érhetőek el, míg a szlovén oldalon az A5-ös autópálya halad el.
A falu Szentistvánlak nevű településrészétől nyugatra folyik a Határ-patak. Szentistvánlak főutcáján keresztülhalad a Hetés tájegység településeit felfűző Mesés Hetés Zöldút elnevezésű turistaút.
Zalaszombatfa első említése 1335-ből való. Birtokosai egészen 1644-ig az alsólendvai Bánffyak voltak. Ekkor Nádasdy Tamás kezére jutott. A törökök nem dúlták fel a települést, ám a falu lakosait sokat dolgoztatták a lenti és az alsólendvai várakon.
Az alsólendvai járásban lévő település a trianoni békeszerződés hatására a magyar-jugoszláv határ magyar oldalára került, így elvágva korábbi természetes piacától pusztulásnak indult a település. Mára lakossága ötödére csökkent le, a közügyek mind Rédicsen zajlanak. A súlyosan elöregedett falu a turizmusban próbál megoldást találni a népesedési problémákra.
Zalaszombatfa a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 45 | 47 | 47 | 51 | 44 | 44 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 88,4%-a római katolikusnak vallotta magát (9,3% nem nyilatkozott).
A település nevezetességei, látnivalói: