A mai világban a Znojmo nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma. A történelem során a Znojmo alapvető szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és az emberek mindennapi életében. A Znojmo kezdete óta vitákat, vitákat és elbűvölést váltott ki, és referenciaponttá vált a körülöttünk lévő világ jobb megértéséhez. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Znojmo különböző oldalait, elemezve annak a társadalom és az egyén különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A multidiszciplináris megközelítés révén felfedezzük a Znojmo által kínált többféle dimenziót és perspektívát, így gazdagítva ismereteinket és megértését e jelentős témakörben.
Znojmo | |||
A Szent Miklós- és Szent Vencel-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Kerület | Dél-morvaországi | ||
Járás | Znojmói | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Petr Nezveda | ||
Irányítószám | 669 02 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 34 146 fő (2023. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 290 m | ||
Terület | 65,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 16° 02′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 16° 02′ 56″ | |||
Znojmo weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Znojmo témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Znojmo (németül Znaim vagy Znaym) város Csehországban, Morvaország egyik legjelentősebb városa.
Dél-Morvaországban, a Dyje (Thaya) folyó bal partján, 290 méteres magasságban fekszik. 220 m hosszú és 45 m magas vasúti viaduktja van.
Egykor külön Přemyslida hercegség székhelye volt, amely cseh fennhatóság alatt állt. 1145-ben feldúlták. I. Ottokár 1226-ban városi kiváltságokat adott Znojmónak. Az 1278-as morvamezei csatában elesett II. Ottokár holttestét Znojmóban balzsamozták be, és a minorita kolostorban tették 30 hétig közszemlére, mígnem a kriptában eltemették. Csak 1297-ben vitték Prágába a holttestet. 1393-ban a Znojmótól délre fekvő loukai kolostorban (Klosterbruck) kötött szövetséget IV. Vencel ellen öccse, Zsigmond III. Albert osztrák herceggel és Jobst morva őrgróffal. A cseh királyt elfogták és Bécsbe vitték, mire ő Znojmóba szökött. A zavaros időkben a morva-osztrák határvidéken nagy konjunktúrája volt a rablólovagoknak. A két leghíresebb: Lamberg János (Sokol, vagyis sólyom) és Kunstatt Henrik (a „Sovány Ördög”). Az előbbit akarta kifüstölni Znojmóból 1404-ben Zsigmond magyar és német király és IV. Albert osztrák herceg. A leleményes Sokol lovag azonban biológiai fegyvert vetett be az ostromlók ellen: rozoga hordókat töltetett meg fekáliával, amit aztán a támadók közé gurítottak. Az eredmény nem maradt el: mindkét uralkodó elkapta a vérhast. A bécsi csodadoktor gyógymódja meglehetősen egyedi volt: a két uralkodót egy napra lábuknál fogva fellógatta a sátrukban, „hogy a rossz levegő kimenjen a szájukon”. Albert belehalt a kúrába, Zsigmond viszont akkor még meggyógyult. 1437-ben viszont éppen itt halt meg, miközben feleségét, Cillei Borbálát akarta kiostromolni a városból. Mikor a király érezte, hogy közelg a vég, felvette császári díszruháját, koronáját és az utolsó kenetet, felült a trónjára, halotti misét rendelt magának, és a trónon ülve másnap meg is halt. Holttestét az itteni Szt. Miklós templomban ravatalozták fel. 1468-ban Znojmo alatt néztek szembe egymással Podjebrád György cseh király és Mátyás magyar király csapatai. Innentől kezdve 1490-ig egész Morvaországgal együtt a város is magyar kézen volt. 1631-ben II. Ferdinánd és zsoldosvezére, Wallenstein között itt újból megkezdődtek az alkudozások és 1632 áprilisában eredményre is vezettek. A harmincéves háború végén elfoglalták a svédek, 1683-ban pedig a Bécset felmenteni igyekvő Sobieski János lengyel király csapatai Znojmónál keltek át a Thayán. 1742-ben Nagy Frigyes poroszai, 1805-ben pedig Napóleon franciái szállták meg. 1809. július 11-én Károly főherceg utóhadai itt ütköztek meg Marmont és Masséna francia csapataival (znaimi csata), amit a znaimi fegyverszünet (július 12.) és október 14-én a bécsi béke követett. A városnak 1890-ben 14 516 lakója volt. A német lakosok java részét 1945-ben kitelepítették Ausztriába.
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 10 415 | 12 254 | 25 840 | 25 855 | 23 929 | 39 271 | 35 758 | 33 823 | 33 736 | 34 146 |
1869 | 1880 | 1910 | 1930 | 1961 | 1980 | 2001 | 2017 | 2021 | 2023 |
A város német nevére emlékeztet a znaimi marhasült.