Zsizsekszer
Ebben a cikkben elmélyülünk a Zsizsekszer lenyűgöző világában, amely téma a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette. A Zsizsekszer vita és tanulmányozás tárgya volt a pszichológiától a tudományig, beleértve a történelmet és a kultúrát is. Ebben a cikkben a Zsizsekszer-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezenkívül elemezzük a Zsizsekszer körül kialakult különböző nézőpontokat és elméleteket, valamint azt, hogy milyen következményekkel jár a mindennapi életünkre. Készüljön fel, hogy belépjen a Zsizsekszer izgalmas világába, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
| Zsizsekszer (Žižki) | |
 | |
| Szent Flórián római katolikus kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Cserföld |
| Rang | falu |
| Polgármester | Anton Tornar |
| Irányítószám | 9232 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 552 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 169 m |
| Terület | 3,13 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 34′ 23″, k. h. 16° 18′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 23″, k. h. 16° 18′ 25″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsizsekszer témájú médiaállományokat. | |
Zsizsekszer (szlovénül: Žižki) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföld községhez tartozik.
Fekvése
Muraszombattól 16 km-re délkeletre, a Csernec-patak jobb partján fekszik.
Története
A belatinci uradalom része, az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.
Vályi András szerint " SISEKSZER. Tót falu Szala Várm. lakosai katolikusok, fekszik a’ Belatintzi Uradalomban; határja középszerű."
Fényes Elek szerint " Zsiszekszer, vindus falu, Zala vmegyében, a bellatinczi uradalomban, 353 kath. lak. "
1910-ben 601, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.
Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 584 lakosa volt.
Nevezetességei
- Szent Flórián tiszteletére szentelt kápolnája 1936-ban épült neogótikus stílusban. 2003-ban megújították. Štefan Hauk akadémiai festő képei díszítik.
- Az iskolanővérek egykori kolostora 1920-ban épült, a szerzetesek 1948-ig használták, attól kezdve kulturális célokat szolgált.
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások