ಬಲೂಚಿ, ಬಲೋಚಿ ಅತ್ತಂಡ ಬಲೂಚಿ ( بلۏچی) ಸುರುಕಾದ್ ಪಾಕಿಸ್ತಾನ, ಇರಾನ್ ಬುಕ್ಕೊ ಅಫ್ಘಾನಿಸ್ತಾನೊದ ಬಲೂಚಿಸ್ತಾನ್ ಪ್ರದೇಸೊಡು ಪಾತೆರುನ ವಾಯುವ್ಯ ಇರಾನ್ದ ಬಾಸೆ. ಇಂದೆತ ಜತೆಟ್ಇ, ಓಮನ್, ಪರ್ಷಿಯನ್ ಕೊಲ್ಲಿದ ಅರಬ್ ರಾಜ್ಯೊಲು, ತುರ್ಕಮೆನಿಸ್ತಾನ್, ಪೂರ್ವ ಆಫ್ರಿಕಾ ಬುಕ್ಕೊ ಪ್ರಪಂಚೊದ ಬೇತೆ ಬಾಗೊಲೆಡ್ ಈ ಬಾಸೆನ್ ಡಯಾಸ್ಪೊರಾ ಸಮುದಾಯೊಲೆಡ್ ಪಾತೆರೊಂದುಲ್ಲೆರ್.[೧] ಬಾಸಾ ರೂಪಾಂತರೊ(ಎಥ್ನೋಲಾಗ್ )ಲೆ ಪ್ರಕಾರೊ ಒಟ್ಟುಗು ಪಾತೆರುನಕ್ಲೆನ ಸಂಕ್ಯೆ 8.8 ಮಿಲಿಯನ್. ಈ ಪೈಕಿ 6.28 ಮಿಲಿಯನ್ ಪಾಕಿಸ್ತಾನೊಡುಲ್ಲೆರ್. ಟೆಂಪ್ಲೇಟ್:ನುಡಿಮುತ್ತುಬಲೂಚಿ ಪಡ್ಡಾಯಿದ ಇರಾನ್ ಉಪಗುಂಪುಗ್ ಸೇರ್ದ್ಂಡ್, ಅಯಿತ ಮೂಲೊ ಅಪ್ಪೆನಾಡ್ ಮಧ್ಯ ಕ್ಯಾಸ್ಪಿಯನ್ ಪ್ರದೇಸೊದ ಸುತ್ತುಡು ಇಪ್ಪುಂದ್ ಊಹೆ.[೨]
ಬಲೂಚಿ ಇಂಡೋ-ಯುರೋಪಿಯನ್ ಬಾಸೆಯಾದ್ ಇಂಡೋ-ಇರಾನಿಯನ್ ಕುಟುಂಬೊದ ಶಾಕೆಗ್ ಸೇರ್ದ್ಂಡ್. ಇರಾನ್ದ ಬಾಸೆಯಾಯಿನ ಇಂದೆನ್ ವಾಯುವ್ಯ ಗುಂಪುಡು ವರ್ಗೀಕರಿಸದೆರ್. ಗ್ಲೋಟೊಲಾಗ್ 4 ಬೇತೆ ಪ್ರಬೇದೊಲೆನ್ ವರ್ಗೀಕರಿಸವುಂಡು, ಅವು ಕೊರೊಶಿ, ತೆನ್ಕಾಯಿ ಬಲೂಚಿ ಬುಕ್ಕೊ ಮೂಡಾಯಿ ಬಲೂಚಿ ("ದಕ್ಷಿಣ-ಪೂರ್ವ ಬಲೂಚಿ" ಪಂಡ್ದ್ ಉಪಗುಂಪು ಮಾಲ್ತ್ದೆರ್), ಬುಕ್ಕೊ ಪಡ್ಡೋಯಿ ಬಲೂಚಿ, "ಬಲೋಚಿಕ್" ಗುಂಪುದ ಅಡಿಟ್, ಬಲೂಚಿ ಮ್ಯಾಕ್ರೋಲಾಂಗ್ವೇಜ್, ಕೊರೋಶಿಯನ್ನ್ ಪ್ರತ್ಯೇಕವಾದ್ ದೀಡೊಂದ್ಂಡ್ಇ, ಆಂಡ ISO 639-3 ಅಕೇರಿದ 3 ಪ್ರಬೇದೊಲೆನ್ ವರ್ಗೀಕರಿಸವುಂಡು.
ಬಲೂಚಿ ಸ್ವರ ವ್ಯವಸ್ತೆ ಕನಿಸ್ಟೊ ಎನ್ಮೊ ಸ್ವರೊಲೆನ್ ಹೊಂದ್ಂಡ್: ಐನ್ ದೀರ್ಗೊ ಬುಕ್ಕೊ ಮೂಜಿ ಎಲ್ಯವು. ಉಂದು /aː/, /eː/, /iː/, /oː/, /uː/, /a/, /i/ ಬುಕ್ಕೊ /u/ . ಎಲ್ಯ ಸ್ವರೊಲು ದೀರ್ಗ ಸ್ವರೊಲೆಡ್ದ್ ಎಚ್ಚ ಕೇಂದ್ರೀಕೃತೊ ದ್ವನಿವಿಜ್ಞಾನೊ ಗುಣಮಟ್ಟೊನು ಹೊಂದ್ಂಡ್. ಕರಾಚಿಡ್ ಪಾತೆರುನ ವೈವಿದ್ಯೊ ಮುಕ್ಯವಾದ್ /ẽː/ ಮತ್ತು /ãː/ ಅನುನಾಸಿಕ ಸ್ವರೊಲೆನ್ ಹೊಂದ್ತ್ಂಡ್.
ತಿರ್ತ ಕೋಸ್ಟಕೊ ಪಡ್ಡೋಯಿ ಬುಕ್ಕೊ ಬಡೆಕ್ಕಾಯಿ ಬಲೂಚಿ ರಡ್ಡೆಗ್ಲಾ ಸಾಮಾನ್ಯವಾಯಿನ ವ್ಯಂಜನೊಲೆನ್ ತೋಜಾವುಂಡು. ಪಡ್ಡಾಯಿ ಬಲೂಚಿಡ್ ಸೂಸ್ಮೊ ದ್ವನಿ ವ್ಯಂಜನೊಲು /s/, /z/, /n/, /ɾ/ ಬುಕ್ಕೊ /l/ ಡ್ ಸಂದಿಸವುಂಡು. ಪ್ಲೋಸಿವ್ಸ್ /t/ ಬುಕ್ಕೊ /d/ ರಡ್ಡ್ ಉಪಬಾಸೆಲೆಡ್ ದಂತ್ಯೊ ಆತ್ಂಡ್.
ಲ್ಯಾಬಿಯಲ್ | ದಂತ /ಅಲ್ವಿಯೋಲಾರ್ | ರೆಟ್ರೋಫ್ಲೆಕ್ಸ್ | ಪಾಲಾಟಾಲ್ | ವೆಲರ್ | ಗ್ಲೋಟಲ್ | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|
ಪ್ಲೋಸಿವ್ /ಅಫ್ರಿಕೇಟ್ | ದ್ವನಿ ಇದ್ಯಾಂತಿನ | p | t | ʈ | t͡ʃ | k | ʔ |
ದ್ವನಿ ಇತ್ತಿನವು | b | d | ɖ | d͡ʒ | ɡ | ||
ಫ್ರಿಕೇಟಿವ್ | ದ್ವನಿ ಇದ್ಯಾಂತಿನ | s | ʃ | h | |||
ದ್ವನಿ ಇತ್ತಿನವು | z | ʒ | |||||
ರೋಟಿಕ್ | ɾ | ɽ | |||||
ಮೂಂಕುದ ಸಹಾಯೊ | m | n | |||||
ಅಂದಾಜಿ | w | l | j |
ಜತೆಟ್, /f/ ತೆನ್ಕಾಯಿ ಬಲೂಚಿಡ್ ಕೆಲವು ಪದಲೆಡ್ ತೋಜಿದ್ ಬರ್ಪುಂಡು. /x/ (ದ್ವನಿ ಇದ್ಯಾಂತಿ ವಿಸೇಸನೊ) ತೆನ್ಕಾಯಿ ಬಲೂಚಿದ ಕೆಲವು ದೆತೊನ್ನ ಪದಕ್ಲೆಡ್ ಪಡ್ಡೋಯಿ ಬಲೂಚಿಡ್ /χ/ (ದ್ವನಿ ಇದ್ಯಾಂತಿ ವಿಸೇಸನೊ)ಬುಕ್ಕೊ /ɣ/ (ದ್ವನಿ ಇದ್ಯಾಂತಿ ವಿಸೇಸನೊ) ತೆನ್ಕಾಯಿ ಬಲೂಚಿತ ಕೆಲವು ದೆತೊನ್ನ ಪದೊಕ್ಲೆಡ್ ಪಡ್ಡೋಯಿ ಬಲೂಚಿಡ್ /ʁ/ (ದ್ವನಿ ಇದ್ಯಾಂತಿ ವಿಸೇಸನೊ) ಗ್ ಅನುವಾತುಂಡು.
ಮೂಡಾಯಿ ಬಲೂಚಿಡ್, ತಡೆ ಬುಕ್ಕೊ ಏರುವಿಕೆದ ವ್ಯಂಜನೊಲು ಮತ್ತು ದಂಚ ಪದೊತ ಸುರೂತ ಸ್ತಾನೊಡು ಅಪೇಕ್ಷಿತೊ ದ್ವನಿತಂಚ ಸಂಬವಿಸವುಂಡುಂದು ಗುಮನೊ ಮಲ್ಪೊಲಿ. ದ್ವನಿ ಇದ್ಯಾಂತಿನ ನಿಲುಗಡೆಲು, ಬುಕ್ಕೊ ದ್ವನಿತ ನಿಲುಗಡೆ ಗಾದ್ ಸ್ವರೊ ಸಮ್ಮಂದೊ ಸ್ತಾನೊಡಿಪ್ಪುನ ನಿಲುಗಡೆಲೆ ದ್ವನಿಲು ಸೇರ್ದ್ಂಡ್. /n l/ ದಂತ್ಯೊ ಮಾಲ್ತ್ದ್ನೆ.
ಪ್ರಶ್ನಾರ್ತಕೊ ಪದೊದೊಟ್ಟುಗೆ ಹೇಳಿಕೆಲು ಬುಕ್ಕೊ ಪ್ರಸ್ನೆಲು ವಾಕ್ಯೊದ ಅಕೇರಿಡ್ ಸ್ವರೊಡ್ದ್ ನಿರೂಪಿತ ಆಪುಂಡು. [೩]
ಬಾಸೆ | ಉದಾರ್ಮೆ |
---|---|
ಬಲೂಚಿ ಲ್ಯಾಟಿನ್ | (Á) ವಾಶ್ ಎಂಟ್. |
ಬಲೂಚಿ ಅರೇಬಿಕ್ | (آ) وشّ اِنت. |
ಆಂಗ್ಲ | ಅಕುಲು ಎಡ್ಡೆ ಉಲ್ಲೆರ್. |
ಭಾಷೆ | ಉದಾಹರಣೆ |
---|---|
ಬಲೂಚಿ ಲ್ಯಾಟಿನ್ | (Taw) kojá raway? |
ಬಲೂಚಿ ಅರೇಬಿಕ್ | (تئو) کجا رئوئے؟ |
ಎಂಜಿಶ್ | ಈ ಒಲ್ಪ ಉಲ್ಲ?. ಪೋಪನಾ? |
ಪ್ರಸ್ನಾರ್ತಕ ಪದ ಇದ್ಯಾಂತಿನ ಪ್ರಸ್ನೆಲು ವಾಕ್ಯೊದ ಅಕೇರಿಡ್ ಎಚ್ಚಾಪುನ ಸ್ವರೊಡ್ದ್ ನಿರೂಪಣೆ ಆಪುಂಡು.
ಭಾಷೆ | ಉದಾಹರಣೆ |
---|---|
ಬಲೂಚಿ ಲ್ಯಾಟಿನ್ | (Á) ವಾಶ್ ಎಂಟ್ |
ಬಲೂಚಿ ಅರೇಬಿಕ್ | (آ) وشّ اِنت؟ |
ಎಂಜಿಶ್ | ಆಯೆ ಎಡ್ಡೆ ಉಲ್ಲೆನಾ? |
ವಾಕ್ಯಒದ ಅಕೇರಿ ಸರತ್ತ್ಗ್ ದುಂಬಾದ್ ಇಪ್ಪುನ ಸಮನ್ವಯೊ ಬುಕ್ಕೊ ಅದೀನೊ ಸರತ್ತ್ ರಡ್ಡ್ಲ ಎಚ್ಚಾಪುನ ದ್ವನಿನ್ ಹೊಂದುವೊ. ವಾಕ್ಯೊದ ಸ್ವರೊ ಬೂರುನೆದ ಅಕೇರಿದ ಷರತ್ತು.
ಬಾಸೆ | ಉದಾರ್ಮೆ |
---|---|
ಬಲೂಚಿ ಲ್ಯಾಟಿನ್ | ಶಹರೇ ಕುಚಾ ಓ ದಮ್ಕಾನ್ ಹೆಚ್ಕಾಸ್ ಗೆಂಡಗಾ ನಬುಟ್ ಓ ಬಜಾರ್ ಅಂಗತ್ ಬ್ಯಾಂಡ್ ನಲ್ಲಿ. |
ಬಲೂಚಿ ಅರೇಬಿಕ್ | شهرئے کوچه و دمکان هچکس گندگَ نبوت و بازار انگت بند ات. |
ಎಂಜಿಶ್ | ಪಟ್ಟಣೊದ ಬೀದಿಲೆಡ್ ಏರ್ಲಾ ತೋಜಿಜೆರ್, ಬುಕ್ಕೊ ಮಾರುಕಟ್ಟೆ ನಾನಲಾ ಮುಚ್ಚಿದಿತ್ತ್ಂಡ್. |
ಸಾಮಾನ್ಯೊ ಪದ ಕ್ರಮೊ ವಿಸಯ-ವಸ್ತು-ಕ್ರಿಯಾಪದೊ ಆದುಂಡು. ಬೇತೆ ಅನೇಕೊ ಇಂಡೋ-ಇರಾನಿಯನ್ ಬಾಸೆದಂಚ, ಬಲೂಚಿ ಕೂಡ ವಿಬಜಿತೊ ಚುರುಕುತನೊನು ಹೊಂದ್ಂಡ್. ಬೂತಕಾಲೊದ ರಚನೆಲೆನ್ ಬುಡ್ತ್ ವಿಸಯೊನ್ ನಾಮಕರನೊಂದ್ ಗುತ್ತೊ ಮಲ್ತ್ಂಡ, ಅಲ್ಪ ಒಂಜಿ ಸಕರ್ಮಕ ಕ್ರಿಯಾಪದೊದ ವಿಸಯೊನ್ ಓರೆಯಾದ್ ಗುರ್ತಿಸದ್ ಬುಕ್ಕೊ ಕ್ರಿಯಾಪದೊ ವಸ್ತುದೊಟ್ಟುಗೆ ಸೇರ್ದ್ ಪೋಪುಂಡು. ಬಲೂಚಿ, ಮಸ್ತ್ ಪಾಶ್ಚಾತ್ಯೊ ಇರಾನ್ದ ಬಾಸೆದಂಚ, ಪಿರಾಕ್ದ ಇರಾನ್ದ ಲಿಂಗೊ ಎತ್ಯಾಸೊಲೆನ್ ಕಲೆವೊಂದ್ಂಡ್.
ಬಲೂಚಿ ಸಂಕ್ಯೆ ವ್ಯವಸ್ತೆ ಪರ್ಷಿಯನ್ ಹೋಲುಂಡು.[೪] ಮ್ಯಾನ್ಸೆಲ್ ಲಾಂಗ್ವರ್ತ್ ಡೇಮ್ಸ್ ಪ್ರಕಾರೊ, ಬಲೂಚಿ ಸುರುಟು ಪದ್ರಾಡ್ ಸಂಕ್ಯೆಲೆನ್ ಬರೆಪೆದೆರ್.
ರಡ್ಡ್ ಮುಕ್ಯ ಉಪಬಾಸೆಲು ಉಲ್ಲೊ : ಮಾಂಡ್ವಾನಿ (ಬಡೆಕ್ಕಾಯಿ) ಬುಡಕಟ್ಟ್ಲೆ ಉಪಬಾಸೆ ಬುಕ್ಕೊ ಡೊಮ್ಕಿ (ತೆನ್ಕಾಯಿ) ಬುಡಕಟ್ಟ್ಲೆ ಉಪಬಾಸೆ. ಪಾತೆರುನ ಬಾಸೆದ ವ್ಯತ್ಯಾಸೊಲು ದಿಂಜ ಮಹತ್ವ ಆತ್ಜಿ. ಒಂಜಿ ಎತ್ಯಾಸೊ ಪಂಡ ಬಡೆಕ್ಕಾಯಿದ ಉಪಬಾಸೆದ ವ್ಯಾಕರಣೊದ ಅಕೇರಿಗ್ ತೆನ್ಕಾಯಿದ ಬುಡಕಟ್ಟ್ಲೆಗ್ ಹೋಲಿಸಂಡ ಕಡಮೆ ಬಿನ್ನೊ. ಒಂಜಿ ಪ್ರತ್ಯೇಕೊ ಉಪಬಾಸೆ ಕೊರೊಶಿ, ಇಂದೆನ್ ಫಾರ್ಸ್ ಪ್ರಾಂತ್ಯೊದ ಕಶ್ಕೈ ಬುಡಕಟ್ಟು ಒಕ್ಕೂಟೊಡು ಪಾತೆರುವೆರ್. ಕೊರೊಶಿ ಬಲೂಚಿ ಪ್ರಬೇದೊಲೆಡ್ ವ್ಯಾಕರಣೊ ಬುಕ್ಕೊ ನಿಗಂಟ್ಡ್ ತನೊನ್ ಪ್ರತ್ಯೇಕೊ ಮಲ್ತೊಂದ್ಂಡ್.
ಬಲೂಚಿ ಅಕಾಡೆಮಿ ಸರ್ಬಾಜ್ ಬಲೂಚಿಗ್ ಪ್ರಮಾಣಿತ ವರ್ಣಮಾಲೆನ್ ವಿನ್ಯಾಸೊ ಮಲ್ತ್ಂಡ್.
ಬಲೂಚಿ 19ನೇ ಶತಮಾನೊದ ಸುರುಟ್ ಲಿಕಿತ ಬಾಸೆಡ್ ಇದ್ಯಾಂಡ್, ಬುಕ್ಕೊ ಅಗತ್ಯ ಇಪ್ಪುನ ಕಡೆಟ್ ಬಲೂಚಿನ್ ಬರೆಯರ ಪರ್ಷಿಯನ್ ಲಿಪಿನ್ ಗಳಸೊಂದಿತ್ತ್ಂಡ್. ಆಂಡಲಾ ಬಲೂಚಿ ನ್ಯಾಯಾಲಯೊಲೆಡ್ ನಾನಲಾ ಬಲೂಚಿ ಪಾತೆರೊಂದುಲ್ಲೆರ್.
ಬ್ರಿಟಿಷ್ ವಸಾಹತುಶಾಹಿ ಅದಿಕಾರಿಲು ಸುರುಟು ಲ್ಯಾಟಿನ್ ಲಿಪಿದೊಟ್ಟುಗ್ ಬಲೂಚಿನ್ ಬರೆಯೆರ್. ಪಾಕಿಸ್ತಾನೊದ ರಚನೆದ ಬುಕ್ಕೊ, ಬಲೂಚ್ ವಿದ್ವಾಂಸೆರ್ ಪರ್ಷಿಯನ್ ವರ್ಣಮಾಲೆನ್ ಸೇರಾವೊಂಡೆರ್. ಬಲೂಚಿದ ಸುರೂತ ಕಬಿತೆ ಸಂಕಲನೊ ಗುಲ್ಬಾಂಗ್ ಮೀರ್ ಗುಲ್ ಖಾನ್ ನಾಸಿರೆರೆಡ್ದ್ 1951 ಡ್ ಪ್ರಕಟವಾದ್ ಬುಕ್ಕೊ ಅರೇಬಿಕ್ ಲಿಪಿನ್ ಸಂಯೋಜಿಸಂಡ್. ಸಯಾದ್ ಜಹೂರ್ ಷಾ ಹಶೆಮಿ ಅರೇಬಿಕ್ ಲಿಪಿದ ಬಳಕೆದ ಬಗೆಟ್ ಸಮಗ್ರ ಮಾರ್ಗದರ್ಶನಒನ್ ಬರೆಯಿನ ಬುಕ್ಕೊ ಅಯಿನ್ ಪಾಕಿಸ್ತಾನ ಬುಕ್ಕೊ ಇರಾನ್ಡ್ ಬಲೂಚಿ ಅಕ್ಷರ ಸಂಯೋಜನೆಂದ್ ಪ್ರಮಾಣೀಕರಿಸಯೆರ್. ಉಂದು ಅಕ್ಲೆಗ್ 'ಬಲೂಚಿದ ಫಾದರ್ತಂ' ಬಿರ್ದ್ನ್ ಕೊನತ್ ಕೊರ್ಂಡ್. ಅಕ್ಲೆನ ಮಾರ್ಗಸೂಚಿನ್ ಮೂಡಾಯಿ ಬುಕ್ಕೊ ಪಡ್ಡಾಯಿ ಬಲೂಚಿಸ್ತಾನೊಡು ವ್ಯಾಪಕವಾದ್ ಗಳಸ್ದೆರ್. ಅಫ್ಘಾನಿಸ್ತಾನೊಡು, ಬಲೂಚಿನ್ ನಾನಲಾ ಪರ್ಷಿಯನ್ ಆದಾರೊದ ಮಿತ್ತ್ ಮಲ್ತ್ನ ಅರೇಬಿಕ್ ಲಿಪಿಡ್ ಬರೆತೆರ್.
2002ಡ್, ಬಲೂಚಿಡ್ ಗಳಸುನ ಲಿಪಿನ್ ಪ್ರಮಾಣೀಕರಿಸಯರ ಸಹಾಯ ಮಾಲ್ಪುನ ಸಮ್ಮೇಳನೊನು ನಡಪಾಯೆರ್.
ತಿರ್ತ ವರ್ಣಮಾಲೆನ್ ಸೈಯದ್ ಜಹೂರ್ ಷಾ ಹಶ್ಮಿ ಆರ್ ಬಲೂಚಿ ಸಯಾದ್ ಗಂಜ್ ( سید گنج ನಿಗಂಟ್ಡ್ ಗಳಸ್ದೆರ್. ಬಲೂಚಿ ಸ್ಟ್ಯಾಂಡರ್ಡ್ ಆಲ್ಫಾಬೆಟ್ನ್ ರಚಿಸವುನೆ ಮುಟ್ಟ, ಉಂದು ಬಲೂಚಿನ್ ಬರೆಯರ ವ್ಯಾಪಕವಾದ್ ಗಳಸೊಂದಿತ್ತಿನ ವರ್ಣಮಾಲೆ ಆದಿತ್ತ್ಂಡ್ ಬುಕ್ಕೊ ಇಂದೆನ್ ನಾನಲಾ ಅಪಾಪಗ ಗಳಸೊಂದಿತ್ತೆರ್.
آ، ا، ب، پ، ت، ٹ، ج، چ، د، ڈ، ر، ز، ژ، س، ش، ک، گ، ل، م، ن، و، ھ ہ، ء، ی ے
ಬಲೂಚಿ ಅಕಾಡೆಮಿ ಸರ್ಬಾಜ್ ಪ್ರಮಾಣೀಕರಿಸಯಿನ ಬಲೂಚಿ ಸ್ಟ್ಯಾಂಡರ್ಡ್ ಆಲ್ಫಾಬೆಟ್ 29 ಅಕ್ಷರೊಲೆನ್ ಒಳಗೊಂಡ್ದ್ಂಡ್. ಉಂದು ಪರ್ಸೋ-ಅರೇಬಿಕ್ ಲಿಪಿದ ವಿಸ್ತರಣೆಯಾತ್ಂಡ್ ಬುಕ್ಕೊ ಉರ್ದುದ ಕೆಲವು ಗ್ಲಿಫ್ಲೆನ್ ಬೇತೆ ಕಡೆಡ್ದ್ ಪಡೆವೊಂದ್ಂಡ್. ಇಂದೆನ್ ಕೆಲವೊರೊ ಬಾಲೋ-ರಬಿ ಅತ್ತಂಡ ಬಾಲೋರಾಬಿಂದ್ ಲೆತ್ತೊಂದಿತ್ತೆರ್. ಉಂದು, ಇನಿ ಬೇಲೆತ ನಿಲೆಟ್ ಬುಕ್ಕೊ ಓದ್ನ ಜನೊಕ್ಲ್ ಗಳಸುನ ಆದ್ಯತೆದ ಲಿಪಿಯಾತ್ಂಡ್.
ತಿರ್ತ ಲ್ಯಾಟಿನ್-ಆದಾರಿತೊ ವರ್ಣಮಾಲೆನ್ "ಬಲೂಚಿ ರೋಮನ್ ಆರ್ಥೋಗ್ರಫಿ" (ಉಪ್ಪಸಲಾ ವಿಶ್ವವಿದ್ಯಾಲಯ, ಸ್ವೀಡನ್, 28-30 ಮೇ 2000) ಬಗೆಟ್ ಅಂತರರಾಷ್ಟ್ರೀಯ ಕಾರ್ಯಾಗಾರೊ ಅಳವಡಿಸದ್ಂಡ್.
a á b c d ď e f g ĝ h i í j k l m n o p q r ř s š t ť u ú v w x y z ž ay aw (33 ಅಕ್ಷರೊಲು ಬುಕ್ಕೊ ರಡ್ಡ್ ಕೂಡಕ್ಷರೊಲು)
Letter | IPA | Example words |
---|---|---|
A / a | bawar (snow/ice), cattre (umbrella), bachek (son) | |
Á / á | dárman (medicine), wádh (salt) | |
B / b (be) | barp (snow, ice), bám (dawn), bágpán (gardner), baktáwar (lucky) | |
C / c (che) | cattr (umbrella), bacc (son), kárc (knife), Karácí, Kulánc, Cákar, Bálác | |
D / d (de) | dard (pain), drad (rainshower), dárú (medicine), wád (salt) | |
Ď / ď | Is the same as Ř / ř (ře) so this latter is preferably used to simplify the orthography. | |
E / e | eš (this), cer (below), eraht (end of date harvest), pešraw (leader, forerunner), kamer (ploughshare) | |
F / f (fe) | Only used for loanwords: Fráns (France), fármaysí (pharmacy). | |
G / g (ge) | gapp (talk), ganok (mad), bág (garden), bagg (herd of camels), pádag (foot), Bagdád (Baghdad) | |
Ĝ / ĝ | Like ĝhaen in Perso-Arabic script. Used for loanwords and in eastern dialects: ghair (others), ghali (carpet), ghaza (noise) | |
H / h (he) | hár (flood), máh (moon), koh (mountain), mahár (rein), hon (blood) | |
I / i (i) | istál (star), idá (here), pit/piss (father), bigir (take), kirr (near) | |
Í / í (í) | ímmán (faith), šír (milk), pakír (beggar), samín (breeze), gálí (carpet) | |
J / j (je) | jang (war), janag (to beat), jing (lark), ganj (treasure), sajjí (roasted meat) | |
K / k (ke) | Kirmán (Kirman), kárc (knife), náko (uncle), gwask (calf), kasán (small) | |
L / l (le) | láp (stomach), gal (joy), gall (party, organization), gull (cheek), gul (rose) | |
M / m (me) | mát/más (mother), bám (dawn), camm (eye), mastir (leader, bigger) | |
N / n (ne) | nán/nagan/nagan (bread), nok (new, new moon), dann (outside), kwahn (old), náko (uncle) | |
O / o (o) | oštag (to stop), ožnág (swim), roc (sun), dor (pain), socag (to burn) | |
P / p (pe) | Pád (foot), šap (night), šapád (bare-footed), gapp (talk), aptád (70) | |
Q / q (qú) | Used in loan words, like Qábús | |
R / r (re) | Rustum (a name), rek (sand), barag (to take away), girag (to get), garrag (to bray), gurrag (to roar), šarr (good), sarag (head), sarrag (a kind of donkey's braying) | |
Ř / ř (ře) | řák (post), řukkál (famine), gařř (urial), guřř (last), guřřag (to chop) | |
S / s (se) | sarag (head), kass (someone), kasán (little), bass (enough), ás (fire) | |
Š / š (še) | šap (night), šád (happy), meš (sheep), šuwánag (shepherd), wašš (happy, tasty) | |
T / t (te) | tagird (mat), tahná (alone) tás (bowl), kilítt (kay), masítt (mosque), battí (lantern) | |
Ť / ť (ťe) | ťung (hole), ťíllo (bell), baťť (cooked rice), baťťág (eggplant) | |
U / u | uštir (camel), šumá (you), ustád (teacher), gužn (hunger), buz (goat) | |
Ú / ú (ú) | zúrag (to take), bizú (take), dúr (distant) | |
V / v (ve) | Exclusively used for loanwords (like in the English words: service, very). | |
W / w (we) | warag (food, to eat), wardin (provision), dawár (abode), wád (salt), kawwás (learned) | |
X / x (khe) | Xudá (God) | |
Y / y (ye) | yád (remembrance), yár (friend), yázdah (eleven), biryání (roasted meat), raydyo (radio), yakk (one) | |
Z / z (ze) | zarr (monay), zí (yesterday), muzz (wages), moz (banana), nazzíkk (nearby), bazgar (tenant) | |
Ž / ž (že) | žand (tired), žáng (bells), pažm (wool), gažžag (to swell), gužnag (hungry) | |
Latin digraphs | ||
Ay / ay | ayrán (surprise), ayrát (distribution), say (3), may (our), kay (who), šumay (your) | |
Aw / aw | kawr (river), hawr (rain), kissaw (story), dawl (sort), dawr (jump), awlád (off-spring), kawl (promise), gawk (neck) |
Letter | IPA | Example words |
---|---|---|
A / a | bawar (snow/ice), cattre (umbrella), bachek (son) | |
Á / á | dárman (medicine), wádh (salt) | |
B / b (be) | barp (snow, ice), bám (dawn), bágpán (gardner), baktáwar (lucky) | |
C / c (che) | cattr (umbrella), bacc (son), kárc (knife), Karácí, Kulánc, Cákar, Bálác | |
D / d (de) | dard (pain), drad (rainshower), dárú (medicine), wád (salt) | |
Ď / ď | Is the same as Ř / ř (ře) so this latter is preferably used to simplify the orthography. | |
E / e | eš (this), cer (below), eraht (end of date harvest), pešraw (leader, forerunner), kamer (ploughshare) | |
F / f (fe) | Only used for loanwords: Fráns (France), fármaysí (pharmacy). | |
G / g (ge) | gapp (talk), ganok (mad), bág (garden), bagg (herd of camels), pádag (foot), Bagdád (Baghdad) | |
Ĝ / ĝ | Like ĝhaen in Perso-Arabic script. Used for loanwords and in eastern dialects: ghair (others), ghali (carpet), ghaza (noise) | |
H / h (he) | hár (flood), máh (moon), koh (mountain), mahár (rein), hon (blood) | |
I / i (i) | istál (star), idá (here), pit/piss (father), bigir (take), kirr (near) | |
Í / í (í) | ímmán (faith), šír (milk), pakír (beggar), samín (breeze), gálí (carpet) | |
J / j (je) | jang (war), janag (to beat), jing (lark), ganj (treasure), sajjí (roasted meat) | |
K / k (ke) | Kirmán (Kirman), kárc (knife), náko (uncle), gwask (calf), kasán (small) | |
L / l (le) | láp (stomach), gal (joy), gall (party, organization), gull (cheek), gul (rose) | |
M / m (me) | mát/más (mother), bám (dawn), camm (eye), mastir (leader, bigger) | |
N / n (ne) | nán/nagan/nagan (bread), nok (new, new moon), dann (outside), kwahn (old), náko (uncle) | |
O / o (o) | oštag (to stop), ožnág (swim), roc (sun), dor (pain), socag (to burn) | |
P / p (pe) | Pád (foot), šap (night), šapád (bare-footed), gapp (talk), aptád (70) | |
Q / q (qú) | Used in loan words, like Qábús | |
R / r (re) | Rustum (a name), rek (sand), barag (to take away), girag (to get), garrag (to bray), gurrag (to roar), šarr (good), sarag (head), sarrag (a kind of donkey's braying) | |
Ř / ř (ře) | řák (post), řukkál (famine), gařř (urial), guřř (last), guřřag (to chop) | |
S / s (se) | sarag (head), kass (someone), kasán (little), bass (enough), ás (fire) | |
Š / š (še) | šap (night), šád (happy), meš (sheep), šuwánag (shepherd), wašš (happy, tasty) | |
T / t (te) | tagird (mat), tahná (alone) tás (bowl), kilítt (kay), masítt (mosque), battí (lantern) | |
Ť / ť (ťe) | ťung (hole), ťíllo (bell), baťť (cooked rice), baťťág (eggplant) | |
U / u | uštir (camel), šumá (you), ustád (teacher), gužn (hunger), buz (goat) | |
Ú / ú (ú) | zúrag (to take), bizú (take), dúr (distant) | |
V / v (ve) | Exclusively used for loanwords (like in the English words: service, very). | |
W / w (we) | warag (food, to eat), wardin (provision), dawár (abode), wád (salt), kawwás (learned) | |
X / x (khe) | Xudá (God) | |
Y / y (ye) | yád (remembrance), yár (friend), yázdah (eleven), biryání (roasted meat), raydyo (radio), yakk (one) | |
Z / z (ze) | zarr (monay), zí (yesterday), muzz (wages), moz (banana), nazzíkk (nearby), bazgar (tenant) | |
Ž / ž (že) | žand (tired), žáng (bells), pažm (wool), gažžag (to swell), gužnag (hungry) | |
Latin digraphs | ||
Ay / ay | ayrán (surprise), ayrát (distribution), say (3), may (our), kay (who), šumay (your) | |
Aw / aw | kawr (river), hawr (rain), kissaw (story), dawl (sort), dawr (jump), awlád (off-spring), kawl (promise), gawk (neck) |
Letter | IPA | Example words |
---|---|---|
A / a | bawar (snow/ice), cattre (umbrella), bachek (son) | |
Á / á | dárman (medicine), wádh (salt) | |
B / b (be) | barp (snow, ice), bám (dawn), bágpán (gardner), baktáwar (lucky) | |
C / c (che) | cattr (umbrella), bacc (son), kárc (knife), Karácí, Kulánc, Cákar, Bálác | |
D / d (de) | dard (pain), drad (rainshower), dárú (medicine), wád (salt) | |
Ď / ď | Is the same as Ř / ř (ře) so this latter is preferably used to simplify the orthography. | |
E / e | eš (this), cer (below), eraht (end of date harvest), pešraw (leader, forerunner), kamer (ploughshare) | |
F / f (fe) | Only used for loanwords: Fráns (France), fármaysí (pharmacy). | |
G / g (ge) | gapp (talk), ganok (mad), bág (garden), bagg (herd of camels), pádag (foot), Bagdád (Baghdad) | |
Ĝ / ĝ | Like ĝhaen in Perso-Arabic script. Used for loanwords and in eastern dialects: ghair (others), ghali (carpet), ghaza (noise) | |
H / h (he) | hár (flood), máh (moon), koh (mountain), mahár (rein), hon (blood) | |
I / i (i) | istál (star), idá (here), pit/piss (father), bigir (take), kirr (near) | |
Í / í (í) | ímmán (faith), šír (milk), pakír (beggar), samín (breeze), gálí (carpet) | |
J / j (je) | jang (war), janag (to beat), jing (lark), ganj (treasure), sajjí (roasted meat) | |
K / k (ke) | Kirmán (Kirman), kárc (knife), náko (uncle), gwask (calf), kasán (small) | |
L / l (le) | láp (stomach), gal (joy), gall (party, organization), gull (cheek), gul (rose) | |
M / m (me) | mát/más (mother), bám (dawn), camm (eye), mastir (leader, bigger) | |
N / n (ne) | nán/nagan/nagan (bread), nok (new, new moon), dann (outside), kwahn (old), náko (uncle) | |
O / o (o) | oštag (to stop), ožnág (swim), roc (sun), dor (pain), socag (to burn) | |
P / p (pe) | Pád (foot), šap (night), šapád (bare-footed), gapp (talk), aptád (70) | |
Q / q (qú) | Used in loan words, like Qábús | |
R / r (re) | Rustum (a name), rek (sand), barag (to take away), girag (to get), garrag (to bray), gurrag (to roar), šarr (good), sarag (head), sarrag (a kind of donkey's braying) | |
Ř / ř (ře) | řák (post), řukkál (famine), gařř (urial), guřř (last), guřřag (to chop) | |
S / s (se) | sarag (head), kass (someone), kasán (little), bass (enough), ás (fire) | |
Š / š (še) | šap (night), šád (happy), meš (sheep), šuwánag (shepherd), wašš (happy, tasty) | |
T / t (te) | tagird (mat), tahná (alone) tás (bowl), kilítt (kay), masítt (mosque), battí (lantern) | |
Ť / ť (ťe) | ťung (hole), ťíllo (bell), baťť (cooked rice), baťťág (eggplant) | |
U / u | uštir (camel), šumá (you), ustád (teacher), gužn (hunger), buz (goat) | |
Ú / ú (ú) | zúrag (to take), bizú (take), dúr (distant) | |
V / v (ve) | Exclusively used for loanwords (like in the English words: service, very). | |
W / w (we) | warag (food, to eat), wardin (provision), dawár (abode), wád (salt), kawwás (learned) | |
X / x (khe) | Xudá (God) | |
Y / y (ye) | yád (remembrance), yár (friend), yázdah (eleven), biryání (roasted meat), raydyo (radio), yakk (one) | |
Z / z (ze) | zarr (monay), zí (yesterday), muzz (wages), moz (banana), nazzíkk (nearby), bazgar (tenant) | |
Ž / ž (že) | žand (tired), žáng (bells), pažm (wool), gažžag (to swell), gužnag (hungry) | |
Latin digraphs | ||
Ay / ay | ayrán (surprise), ayrát (distribution), say (3), may (our), kay (who), šumay (your) | |
Aw / aw | kawr (river), hawr (rain), kissaw (story), dawl (sort), dawr (jump), awlád (off-spring), kawl (promise), gawk (neck) |
It is spoken by three to five million people in Pakistan, Iran, Afghanistan, Oman and the Persian Gulf states, Turkmenistan, East Africa, and diaspora communities in other parts of the world.
ವಿಕಿಟ್ರಾವೆಲ್ ನಲ್ಲಿ Balochi ಪ್ರವಾಸ ಕೈಪಿಡಿ (ಆಂಗ್ಲ)