A mai világban a Érfancsika olyan kérdés, amely egyre fontosabbá vált a társadalomban. Megjelenése óta a mindennapi élet különböző aspektusait érintette, vitákat, vitákat és jelentős átalakulásokat generált. Hatása különböző területekre terjed ki, a politikaitól a kulturálisig, és sikerült felkelteni a szakértők és a polgárok figyelmét. Tekintettel a vélemények és perspektívák sokféleségére, kulcsfontosságú részletesen és kritikusan elemezni a Érfancsika jelenlegi szerepét, valamint lehetséges jövőbeli következményeit. Éppen ezért ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy kimerítően és tárgyilagosan vizsgáljuk meg a Érfancsika-hez kapcsolódó különböző szempontokat, hogy egy olyan átfogó jövőképet nyújtsunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak jelentőségét és hatását a kortárs társadalomra.
Érfancsika (Făncica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Monospetri |
Rang | falu |
Községközpont | Vedresábrány |
Irányítószám | 417017 |
SIRUTA-kód | 27196 |
Népesség | |
Népesség | 262 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 15 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 22° 14′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 22° 14′ 04″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Érfancsika (Făncica), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Az érmelléki hegyek alatt, a nagyvárad-margittai vasútvonal mellett, Margittától délnyugatra fekvő település.
Érfancsika, Fancsika Árpád-kori település. Nevét már 1278-ban említette oklevél t. Fonchuka ... iuxta Berrukio néven.
1294-ben Fanchaka, 1397-ben Fanchika, 1808-ban Fancsika, 1913-ban Érfancsika néven írták.
1310-ben p. Fanchka néven, mint a Hontpázmány nemzetség birtokát említették az oklevelek.
1278-ban a Hontpázmány nemzetségbeli Felicián fiai: Paznan és Fanchaka cseréba adták a rokon Marcell fia Mykou-nak, és e cserét 1294-ben meg is újították.
1310-ben a nemzetséghez tartozó Myko ispán fiai: Miklós és Leukus kettéosztották. Az osztozás alkalmával az egyik utcát 2 malommal Miklós kapta, a másik utcát a Berettyó felől egy malommal pedig Leukus.
1454-ben még mint puszta szerepelt az oklevelekben. Birtokosai gyakran változtak és az idők folyamán egyidelyűleg több birtokosa is volt: A 15. század folyamán 1417-ben a Zoárdfiak, 1429-ben a Szentmártoniak, 1445-ben a Czibak család, 1451-ben a Bajoniak, 1454-ben a Dengelegiek, 1464-ben a Sztáryak, 1470-ben az Ujhelyiek, 1473-ban a Köbölkuthyak, 1485-ben a Homroki és 1489-ben a gyaráni Pártasi család.
A 19. század elején a gróf Toldalaghy család és gróf Klebersberg József volt a földesura.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
„ | Ér-Fancsika, Bihar vármegyében, 400 óhitü lakossal, anyatemplommal. Agyagos szátófölde nem igen
termékeny, erdeje, szőleje, s 5 3/ urbéri telke van. Birja gróf Kemény. |
” |
1910-ben 392 lakosából 91 magyar, 301 román volt. Ebből 34 görögkatolikus, 38 református, 264 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.