Óészaki irodalom
Ebben a cikkben elmélyülünk a Óészaki irodalom lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai társadalomban. Első megjelenésétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Óészaki irodalom emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Egy mély és részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt ez olyan hihetetlenül érdekes és érdemes megvizsgálni. A Óészaki irodalom jövőbeli lehetséges következményeitől a jelenben való jelentésig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és elengedhetetlen, hogy megértsük jelentőségét ma. Csatlakozzon hozzánk a Óészaki irodalom izgalmas túráján, és fedezzen fel mindent, amit erről az ellenállhatatlan jelenségről tudni érdemes.
| Óészaki irodalom | |
| 8. század – 14. század | |
| Elterjedése | Skandinávia, Izland |
| Világtörténelmi korszak | középkor |
| Jellemzői | |
| Híres alakjai | Snorri Sturluson |
| Híres művei | Edda-énekek |
| Könyvtárak | https://notendur.hi.is//~eybjorn/ugm/skindex/skindex.html http://www.abdn.ac.uk/skaldic/db.php |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az észak-európai germán nyelvű népek középkori irodalma. Az óészaki irodalom időszaka a vikingek korával kezdődött és a 13. században volt a fénykora. A műveket óészaki nyelven írták, amely a mai svéd, dán, norvég és izlandi nyelvek közös elődje.
Az óészaki irodalom legnagyobb alkotásai különös módon Észak-Európa legtávolabbi, legelzártabb területén, Izland szigetén születtek. Az izlandi sagák (szága) a középkori európai szépirodalom kimagasló teljesítményei, amelyek ellentétben a kor általános európai irodalmi műfajaival (például szentek legendái és lovagi költészet) a mai olvasó számára is szinte modern esztétikai élményt nyújtanak, különös, gyakran pszichológiai mélységű, naturalista stílusukkal.
Az óészaki irodalom kora a 14. század elején, a mai svéd, dán és norvég nyelvek kialakulásával fejeződött be. Az izlandi nyelv ugyanakkor igen hasonló maradt a középkori óészaki nyelvhez, így az izlandiak ma is eredetiben olvashatják a középkori műveket.
Az óészaki irodalom fő műfajai
Hősi énekek
A germán mitológiát és hősmondákat, valamint a viking uralkodók tetteit tartalmazó elbeszélő költemények. A költeményeket énekelve adták elő, a dalnokok adták tovább apáról fiúra, és csak a 12–13. században századtól jegyezték le őket.
Sagák
A saga prózai formában írt balladai stílusú elbeszélés egy-egy régebbi korban élt hős vagy egy kortárs személy valamely nevezetes tettéről.
Tudományos művek
Prózai írásművek az irodalom és vallás köréből. A legismertebb szerző a 13. században élt izlandi Snorri Sturluson volt.
Az óészaki irodalom legismertebb alkotásai
- Edda-énekek – hősi énekek világhírű gyűjteménye
- Néhány saga:
- Egill története
- Gísla története
- Njál története
- Snorri Sturluson: Heimskringla
- Bandamanna saga
- Vörös Erik sagája (Amerika első felfedezésének története)
- Feröeriek sagája
- Prózai Edda (Snorri Sturluson műve; verstani és nyelvtani értekezés)
További információk
- Eddák a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Voigt Vilmos: Óizlandi irodalom és kultúra; ELTE Germanisztikai Intézet, Bp., 2016 (Budapester Beiträge zur Germanistik)
