Új-zélandi Munkáspárt

A mai világban a Új-zélandi Munkáspárt sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. Megalakulása óta a Új-zélandi Munkáspárt minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette, vitákat, beszélgetéseket és elmélkedéseket generált a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról. Jelenléte különböző területeken vált nyilvánvalóvá, a populáris kultúrától a politikáig, beleértve a tudományt, a technológiát és a művészeteket. A Új-zélandi Munkáspárt-nek sikerült átlépnie az akadályokat és a határokat, és olyan elemmé vált, amely emberek millióinak mindennapi életében jelen van szerte a világon. Globális szinten is fontos következményekkel jár, a Új-zélandi Munkáspárt releváns témaként pozícionálta magát, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból elemezzük és tárgyaljuk. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Új-zélandi Munkáspárt-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását, kihívásait és az általa jelentett kihívások lehetséges megoldásait.

Új-zélandi Munkáspárt
Mottó: Let's Keep Moving
Adatok
ElnökJill Day
FőtitkárAndrew Kirton
VezetőChris Hipkins
Alapítva1916. július 7.
ElődpártEgyesült Munkáspárt, Szociáldemokrata Párt
SzékházWellington
Ideológiaszociáldemokrácia, szociálliberalizmus
Politikai elhelyezkedésbalközép
Parlamenti jelenlétKépviselőház:
64 / 120
Nemzetközi szövetségekProgresszív Szövetség
Hivatalos színeipiros
Új-Zéland politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-zélandi Munkáspárt témájú médiaállományokat.

Az Új-zélandi Munkáspárt (angolul: New Zealand Labour Party, maoriul: Rōpū Reipa o Aotearoa, röviden: Labour vagy Reipa) új-zélandi balközép politikai párt. A párt programja a párt alapító ideológiájának a demokratikus szocializmust tartja, megfigyelők szerint szociáldemokrata irányultságú.

A Munkáspárt Új-Zéland legrégebbi, még ma is tevékenykedő pártja. 1916-ban alakult számos szocialista párt és szakszervezet összeolvadásával. A Munkáspárt és legfőbb riválisa, az Új-zélandi Nemzeti Párt, az 1930-as évek óta dominálja az új-zélandi politikai életet.

A mai napig Új-Zélandnak hat munkáspárti kormánya volt tíz miniszterelnökkel az élén. A párt először 1935-1949 között volt hatalmon, és ekkor fektette le új-zélandi jóléti állam és szociális szolgáltatások alapjait. Az 1984-1990 közötti időszakban a munkáspárti kormányok privatizálták az állami tulajdon nagy részét és csökkentették az állam gazdasági szerepét.

A 2017-es parlamenti választások során a Munkáspárt Jacinda Ardern vezetésével a 2005-ös választások óta a legjobb eredményét érte el. A szavazatok 36,9%-át és a 120 képviselőházi mandátumból 46-ot szerzett meg. A választások után a Munkáspárt kisebbségi koalíciót alkotott az Új-Zéland az Első párttal, és a Zöld Párt támogatásával. Chris Hipkins a párt jelenlegi pártvezére és Új-Zéland miniszterelnöke.

Jegyzetek

  1. ↑ Boston et al.
  2. ↑ (2016. március) „New Zealand Labour Party Policy Platform” (PDF), 5. o, Kiadó: New Zealand Labour Party. (Hozzáférés: 2018. április 19.)  
  3. ↑ Peter Aimer: Labour Party: Ideology and the role of unions. Te Ara: The Encyclopedia of New Zealand. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  4. ↑ Bean 285. o.
  5. ↑ New Zealand Labour Party founded (angol nyelven). New Zealand Ministry for Culture and Heritage, 2014. július 25. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  6. ↑ Miller 32-33 o.
  7. ↑ Peter Aimer: Labour Party - First Labour government, 1935 to 1949. Te Ara: The Encyclopedia of New Zealand. New Zealand Ministry for Culture and Heritage, 2012. június 20. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  8. ↑ Boston-Holland
  9. ↑ Ana Nicolaci da Costa, Charlotte Greenfield. „Final tally in NZ election strengthens Labour in negotiation talks”, Reuters, 2017. október 6. (Hozzáférés: 2018. április 20.) 
  10. ↑ Eleanor Ainge Roy. „Jacinda Ardern to be New Zealand's next PM after Labour coalition deal”, The Guardian, 2017. október 19. (Hozzáférés: 2018. április 20.) 

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot