Új filmlexikon
A mai világban a Új filmlexikon olyan kérdés, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. Legyen szó politikáról, gazdaságról, technológiáról, egészségügyről és kultúráról, a Új filmlexikon a vita és a vita kulcsfontosságú pontja lett. Befolyása nemzetközi szinten is kiterjed, kihat a döntéshozatalra, és jelentős változásokat generál a mindennapi élet számos területén. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Új filmlexikon-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat, elemezve annak hatását és relevanciáját a mai világban.
| Új filmlexikon | |
 | |
| Főszerkesztő | Ábel Péter |
| Eredeti cím | Új Filmlexikon |
| Nyelv | magyar |
| Téma | filmművészet |
| Műfaj | lexikon |
| Előző | Film kislexikon |
| Kiadás | |
| Kiadó | Akadémiai Kiadó |
| Kiadás dátuma | 1971–1973 |
| Oldalak száma | 1624 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Új filmlexikon az Akadémiai Kiadó 1971 és 1973 között megjelentetett, két kötetes filmművészeti lexikonja, melyet Ábel Péter szerkesztett.
Háttere
Az 1964-ben kiadott egykötetes Film kislexikon kibővítésével készült el, hat év alatt. A Film kislexikonnak felrótt hibákat igyekeztek javítani, így nagyobb szerepet kapott a magyar filmművészet. 950 új névvel bővült a lexikon, valamint számos új filmmel. Többek között forgatókönyvírók, a brazil, spanyol, német, csehszlovák újhullámosok, és underground amerikai filmesek is bekerültek. Az előddel ellentétben szövegközi képek helyett képes íveket helyeztek el a lexikonban. A két kötet szinte kizárólagosan Ábel Péter munkája, annak ellenére, hogy több közreműködőt is megneveznek. Az adatokat külföldi segítséggel kapták meg, többek között a szovjet Moszfilmtől, a japán UniJapan Filmtől, nagykövetségektől és külföldi újságíróktól, valamint egyes rendezőktől (például Erik Blomberg) személyesen is.
A lexikon előszavában szerepel, hogy a filmek címeit, amennyiben azok nem kerültek bemutatásra Magyarországon, nyers fordításban közlik a szerzők.
Kritikája
Kritikaként felrótták, hogy a papír minősége rosszabb volt az elődjénél, a fotók elhelyezése pedig nem praktikus. A Köztársaság című hetilap szerint a lexikon elődje „már a saját korában is túlhaladottnak tetsző értékeléseket közöl”, és ezeket az egy évtizeddel későbbi bővített kiadás egy az egyben átvette. A szerző úgy vélte, a jóformán egyetlen ember munkájára támaszkodó lexikon esetében nem kapott a kiadó olyan hathatós segítséget az akadémiától, megfelelő akadémiai intézmény hiányában, mint a többi lexikonnál. Bíró Gyula filmtörténész az első kötet megjelenésekor nehezményezte, hogy a tudományosság csorbát szenvedett a népszerűséggel szemben, túl sok a színészéletrajz, és azok között is számos olyan művész szerepel, akiről a magyar nézők nem hallhattak, mert nem mutatták be a filmjeiket Magyarországon, ugyanakkor a kiemelkedő egyéniségek életrajzai túl rövidre sikerültek. Bíró úgy értékelte, hogy a lexikon a fogalmak terén túl gyenge, alapvető terminusok hiányoznak belőle, a meglévők pedig nem túl tudományosan megfogalmazottak.
Jegyzetek
- ↑ (1971. január 13.) „Filmkislexikonból – Új filmlexikon”. Magyar Hírlap 4 (13), 6. o.
- ↑ a b (1993. február 26.) „Lexikonok világa: A teljesség felé”. Köztársaság 2 (8), 69–70. o.
- ↑ Új filmlexikon I–II. Szerk. Ábel Péter. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1971–1973
- ↑ (1971. november 21.) „Lexikongond”. Magyarország 8 (47), 27. o.
- ↑ Bíró Gyula (1972). „Az Új filmlexikon”. Pergő Képek 21 (73), 43–45. o.
