Újpest (városrész)
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Újpest (városrész)-et, kitérve annak fontosságára és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásaira. A Újpest (városrész) alapvető szerepet játszik a mai társadalomban, mivel a személyes döntésektől a kormányzati politikákig mindenre hatással van. A szövegben végig mélyrehatóan megvizsgáljuk az emberek életére gyakorolt hatását, valamint relevanciáját a szakmai és tudományos világban. Elemezni fogjuk az idők folyamán bekövetkezett fejlődését és a technológiai és kulturális fejlődésre gyakorolt hatását is. Átfogó és kritikus megközelítéssel ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és teljes képet adjon a Újpest (városrész)-ről, lehetővé téve az olvasó számára, hogy világosabban megértse annak fontosságát és hatókörét a mai társadalomban.
| Újpest | |
 | |
| Az újpesti városháza | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest IV. kerülete |
| Kerület | Budapest IV. kerülete |
| Alapítás ideje | 1832 |
| Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
| Korábbi rangja | megyei város |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 74 116 fő (2001. febr 1.) +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Újpest
Pozíció Budapest IV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 05′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 05′ 23″ | |
Újpest Budapest városrésze, a szintén Újpest nevet viselő IV. kerületben. A kerületben megtalálható hat városrész egyike.
Határai
Újpest városrész határát északon Megyer felé a Rév utca – Váci út – Fóti út, délkeleten Istvántelek felé az Árpád út – Istvántelki út – Elem utca – Bécsi utca vonala képezi, kelet és dél felé a IV. kerület határa, nyugat felé pedig a Duna.
Két legfontosabb útja, a Váci út és az Árpád út országos közutak (a 2-es főút, illetve a 2102-es út) Budapesten belüli szakaszainak tekinthetők.
Története
A városrész az 1950. január 1-jén Budapesthez csatolt Újpest városának történelmi településmagját foglalja magába, mely az egykori Pest határához tapadva, a mai IV. kerület déli részén alakult ki a 19. század középső harmadában.
Újpest később beépült, vagy még 1950-ben is beépítetlen részei ma Megyer, Káposztásmegyer, Székesdűlő és Népsziget városrészekhez tartoznak.
2001-ben a városrész népessége 74 116, lakásainak száma 32 697 volt.
Források
- Budapest teljes utcanévlexikona. Mészáros György, Buza Péter, Ráday Mihály. Budapest, 1998, Dinasztia ‑ Gemini Budapest.
- ↑ lakosság KSH (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
|
Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |