Ebben a cikkben a Üzbég nyelv témával foglalkozunk, amely témával az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséget kapott. A Üzbég nyelv olyan téma, amely sok embert érdekel különböző okokból, akár a társadalomra, akár a gazdaságra, akár a környezetre gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben a Üzbég nyelv különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, a történetétől és fejlődésétől a mai következményekig. Azt is elemezzük, hogy a Üzbég nyelv hogyan váltott ki vitákat és vitákat, valamint a lehetséges megoldásokat és a jövőbeli kilátásokat. Reméljük, hogy ez a cikk hasznos forrás azok számára, akik szeretnék jobban megérteni a Üzbég nyelv-et és annak mai világra gyakorolt hatásait.
Üzbég nyelv O‘zbek, Ўзбек, أۇزبېك | |
Beszélik | Üzbegisztán, Kirgizisztán, Afganisztán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Oroszország, Kína, Izrael |
Beszélők száma | 23,5 millió fő |
Nyelvcsalád | Altaji nyelvcsalád Török nyelvek Turki nyelvek |
Írásrendszer | latin |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Üzbegisztán |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | uz |
ISO 639-2 | uzb |
ISO 639-3 | dialektusok: |
uzb | |
uzn – északi üzbég | |
uzs – déli üzbég | |
A Wikimédia Commons tartalmaz O‘zbek, Ўзбек, أۇزبېك témájú médiaállományokat. |
Az üzbég nyelv (latin írással oʻzbek tili vagy oʻzbekcha, cirill írással ўзбек тили vagy ўзбекча, arab írással أۇزبېك ﺗﻴﻠی) török nyelv, amely Üzbegisztán hivatalos nyelve. 33 millió ember beszéli anyanyelveként, jellemzően az Üzbegisztánban és Közép-Ázsia többi részén élő üzbégek.
Az üzbég a török nyelvek turki csoportjához tartozik, amelyet a nemzetközi irodalom többnyire karluk vagy ujgur csoportként ismer. Szókincse és nyelvtana az ujgur nyelvhez áll legközelebb, de perzsa, arab és orosz hatások is formálták.
A latin írásra a függetlenedés után (1992-ben) tértek át.