Tu banner alternativo

A magyar labdarúgó-bajnokságok rendszere

A mai világban a A magyar labdarúgó-bajnokságok rendszere olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. Hatása a politikától az emberek mindennapi életéig terjed, vitát és elmélkedést generál befolyása és következményei körül. A történelem során a A magyar labdarúgó-bajnokságok rendszere tanulmányozás és érdeklődés tárgya volt, ami a következményeinek mély és változatos elemzéséhez vezetett. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni a A magyar labdarúgó-bajnokságok rendszere körül, hogy megértsük a mai jelentőségét és hatókörét. Különböző tanulmányok és kutatások áttekintésével, valamint szakértői vélemények bemutatásával törekszünk arra, hogy átfogó és gazdagító jövőképet adjunk a A magyar labdarúgó-bajnokságok rendszere-ről, amely hozzájárul a ma oly aktuális téma megismeréséhez és megértéséhez.

Tu banner alternativo

A magyar labdarúgó-bajnokságok rendszere a hazai futball versenyrendszerének alapját képezi, amelyet a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) irányít és felügyel.

MLSZ címere

A rendszer a profi élvonaltól a megyei amatőr bajnokságokig több szintre tagolódik, biztosítva az előre- és visszajutás lehetőségét, valamint a sportág országos lefedettségét.

⚽ Felépítése

A magyar labdarúgás bajnoki piramisa több szintből áll. A felsőbb osztályokat az MLSZ szervezi, míg a megyei szintekért a területi szövetségek felelnek.

Szint Bajnokság Szervező Csapatok száma (2025) Jellemzők
1. Nemzeti Bajnokság I (NB I) MLSZ 12 Profi bajnokság, országos szint. A győztes indul a Bajnokok Ligája selejtezőjében.
2. Nemzeti Bajnokság II (NB II) MLSZ 16 Másodosztály, feljutás az NB I-be, kiesés az NB III-ba.
3. Nemzeti Bajnokság III (NB III) MLSZ Regionális bizottságok 4 × 16 Négy regionális csoport (Északkelet, Délkelet, Északnyugat, Délnyugat).
4. Megyei I. osztály Megyei / Fővárosi szövetségek kb. 19 × 14–16 A csoportgyőztesek osztályozón juthatnak fel az NB III-ba.
5. Megyei II. osztály Megyei szövetségek változó Több csoport, helyi lebonyolítási renddel.
6. Megyei III. osztály Megyei szövetségek változó Alapszintű, amatőr bajnokság. A legtöbb csapat itt kezdi a versenyzést.

🏆 Lebonyolítás

A magyar bajnoki évad július 1-jétől a következő év június 30-áig tart.

Az NB I és NB II bajnokságok őszi–tavaszi rendszerben zajlanak, míg az alsóbb osztályokban regionális, csoportos lebonyolítás jellemző.

Feljutás és kiesés:

  • Az NB I utolsó két helyezettje kiesik az NB II-be.
  • Az NB II első két helyezettje feljut az NB I-be, utolsó három pedig kiesik az NB III-ba.
  • Az NB III csoportgyőztesei automatikusan vagy osztályozón juthatnak fel az NB II-be.
  • A Megyei I. osztály bajnokai osztályozón dönthetnek az NB III-as tagságról.

📈 Fejlődés és reformok (2020–2025)

Az elmúlt években több strukturális változás történt a magyar labdarúgásban:

  • NB III átalakítása (2023): háromról négy csoportos rendszerre váltás, régiós alapon.
  • Utánpótlás-bajnokságok reformja (2024): egységesítették az U19, U17 és U15 korosztályok versenykiírásait.
  • Digitalizáció és adatkövetés: az MLSZ bevezette az Online Mérkőzésjelentést és a Digitális Igazolási Rendszert.
  • Pályafejlesztési programok: több mint 2000 pálya korszerűsítése valósult meg az elmúlt években.

🧭 Jövőbeli irányok

Az MLSZ célja a magyar bajnoki rendszer további fejlesztése:

  • A profi és amatőr szintek közötti átmenet erősítése.
  • A női bajnokságok és utánpótlás-szintek integrációja a központi struktúrába.
  • A vidéki klubok infrastruktúrájának folyamatos fejlesztése.

📊 Összefoglaló

Szint Liga Csapatok száma Szint jellege Feljutás / Kiesés
1 NB I 12 Profi – / NB II
2 NB II 16 Félprofi NB I / NB III
3 NB III 64 Regionális NB II / Megye I
4 Megye I ~300 Amatőr NB III / Megye II
5 Megye II ~400 Amatőr Megye I / Megye III
6 Megye III ~500 Amatőr Megye II / –

🔗 Források