A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya

Ebben a cikkben a A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma az idők során sok ember figyelmét felkeltette. Az eredetétől a legújabb kutatásokig és trendekig elmerülünk a A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya és mindent, amit magában foglal, részletes elemzésében. Ezeken az oldalakon a A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya-hez kapcsolódó számos oldalt és perspektívát, valamint a terület szakértőinek véleményét és tapasztalatait fedezhetjük fel. Foglalkozni fogunk a társadalomra gyakorolt ​​hatásával, a jövőre vonatkozó lehetséges következményeivel és a tanulmányból levezethető lehetséges gyakorlati alkalmazási lehetőségekkel. Készüljön fel egy izgalmas felfedezőútra a A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya-ről és mindenről, ami körülveszi.

Az Európai Regionális és Helyi Hatóságok Állandó Konferenciájának határozata (Resolution 192/1988), amelyet 1988. március 16-án fogadtak el, A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya címet viseli.

Meghatározás

Az 1. cikk szerint a regionális vagy kisebbségi nyelvek az európai kulturális örökséghez tartozó olyan nyelveket jelentenek, amelyeket

  • valamely területen hagyományosan az állam olyan polgárai beszélik, akik az állam lakossága többi részénél számszerűen kisebb csoportot alkotnak, és
  • amelyek különböznek az állam lakossága többi része által beszélt nyelvtől vagy nyelvektől.

Célok és elvek

Az Egyezmény II. része (5.cikk) az alábbi célokat és elveket tartalmazza:

  • A regionális és kisebbségi nyelvek
    • létezésének mint közösségi ismérvnek az elismerése,
    • által érintett földrajzi térség tiszteletben tartása a közigazgatási beosztásnál
    • támogatása megőrzésük érdekében,
    • használatával kapcsolatos mindenféle diszkrimináció kiküszübölése, használatának támogatása,
    • beszélőinek közössége részére biztosított kapcsolattartási jogok
    • összes megfelelő szinten való tanítása és tanulmányozása, ennek támogatása
    • vonatkozásában transznacionális csere lehetővé tétele.

Kötelezettségek

  • a közoktatás terén
  • a közszolgálat és az igazságszolgáltatás terén,
  • a tömegtájékoztatás terén,
  • a kulturális tevékenységek terén,
  • a gazdasági életben,
  • a határokon átmenő csere terén.

Jelentések

A szerződő felek jelentéseket küldenek az Európa Tanács Főtitkárához, aki évente jelentést készít az egyezmény végrehajtásának állásáról.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • A magyar fordítás elérhető: Tanulmányok a nemzeti kisebbségek jogi védelméről (szerk. Herczegh Géza), Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, II. kötet (1988).