Aachtopf
A mai világban a Aachtopf sokak érdeklődését felkeltő téma. Akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár egy bizonyos területen gyakorolt hatása miatt, a Aachtopf vita és elmélkedés témája lett. Az évek során tanulmányozás, megbeszélés és elemzés tárgya volt, ami lehetővé tette számunkra, hogy mélyebb és teljesebb képet kapjunk a Aachtopf-ről. Ebben a cikkben a Aachtopf-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, hogy megértsük annak fontosságát és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
Az Aachtopf (vagy Aach-forrás) Németország legbővizűbb karsztforrása, amely többek között arról is híres, hogy az alig 30 km-t futó Felső-Dunát teljes egészében képes elnyelni - száraz időszakban - Immendingen, Möhringen és Friedingen helységeknél található víznyelőin keresztül. A víz légvonalban - a nyelőktől, a forrásig - nagyjából 12-18 km-t tesz meg és mintegy 240 km² vízgyűjtő terület kapcsolható hozzá. Majd végül az Aach folyócskán keresztül a Rajna vízrendszerét gazdagítja.
Átlagos vízhozama (A Duna vízszállítása függvényében is) mintegy 8500-8600 liter másodpercenként, de a csapadékhullás viszonylatában erősen váltakozik 1310 és 24 100 között.
Az Aach-forrás és a Duna viszonya birodalmi törvényszék elé is került 1927-ben, mert mind a Duna, mind az Aach völgyében élők jogot formáltak a víztulajdon birtoklására. Később a problémát egy másfél kilométeres alagúttal oldották meg, amelynek segítségével kettéosztották Duna vízkincsét Immendingen határában. Így a Duna - elméletileg - nem száradhat ki és a forrás sem apadhat el, ellátva a malmok és minden más vízigényét.
Források
- https://web.archive.org/web/20160305164730/http://dunapart-cafe.net/index.php?page=wrshow&catid=83&id=17261&hpg=1
- https://web.archive.org/web/20031011074443/http://www.showcaves.com/english/de/springs/Aach.html
További információk
