A Adolf Friedrich Rutenberg egy olyan téma, amely az idők során sok ember érdeklődését felkeltette. Relevanciája a mindennapi élet különböző aspektusaiban nyilvánul meg, a populáris kultúrától a politikáig és a gazdaságig. Miközben feltárjuk a következményeit, a lehetőségek olyan univerzumát fedezzük fel, amelyek felébresztik kíváncsiságunkat, és arra hívnak bennünket, hogy elmélkedjünk az emberi természetről. Ebben a cikkben a Adolf Friedrich Rutenberg mélységeibe fogunk beleásni, feltárva eredetét, hatását és a történelem során kialakult fejlődését. Részletes elemzéssel igyekszünk jobban megérteni ezt a jelenséget és a modern világra gyakorolt hatását.
Adolf Friedrich Rutenberg | |
Született | 1808. október 30. Berlin |
Elhunyt | 1869. december 6. (61 évesen) Berlin |
Állampolgársága | német |
Foglalkozása | újságíró |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Adolf Friedrich Rutenberg (Berlin, 1808. október 30. – Berlin, 1869. december 6.) földrajztanár, ifjúhegeliánus, újságíró.
1828 és 1831 között filozófiát, filológiát és teológiát tanult a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen. 1828/29 téli szemeszterén Hegel esztétika és történetfilozófiai előadásait látogatta. Hegel 1831-es vallásfilozófiai előadásairól kéziratos jegyzetet készített. 1838-tól földrajzot tanított a királyi kadétiskolában, ahonnan 1840-ben iszákosság vádjával – valójában politikai okok miatt – elbocsátották. 1837-től a fiatal bölcsészdoktorok filozófia vitakörének, a Doktorklubnak az alapítója és egyik központi alakja Bruno Bauer, Edgar Bauer, Karl Friedrich Köppen, illetve Karl Marx társaságában. Marx ekkoriban „legbizalmasabb berlini barátom”-nak nevezte egyik levelében. Az ifjúhegeliánusok fontos tagja, 1842-ben Marx javaslatára a kölni Rheinischen Zeitung szerkesztője. Több szócikk szerzőjeként közreműködött Karl Theodor Welcker Das Staatslexikon. Encyklopädie der sämmtlichen Staatswissenschaften für alle Stände című enciklopédiájában. 1848-ban a National-Zeitung alapítója, a márciusi forradalom aktív résztvevője.