Akadémiai Díj

Ma ebben a cikkben a Akadémiai Díj-ről fogunk beszélni. A Akadémiai Díj téma az évek során sok ember érdeklődését és kíváncsiságát váltotta ki. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a történelemre gyakorolt ​​hatása, akár a jövőre vonatkozó potenciálja, akár egyszerűen csak érzelmi értéke miatt, a Akadémiai Díj olyan téma, amelyet érdemes elemezni és megvitatni. Ebben a cikkben a Akadémiai Díj különböző aspektusait fogjuk feltárni, eredetétől és fejlődésétől az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásáig. Reméljük, hogy ez az olvasmány informatív és gazdagabb mindazok számára, akik szeretnék jobban megérteni a Akadémiai Díj-et.

Az Akadémiai Díj a Magyar Tudományos Akadémia által 1960-ban alapított díj, amelyet az MTA elnöke ad át minden év májusában az MTA éves közgyűlésén. A kitüntetéssel díszoklevél, érem és pénzjutalom jár.

Odaítélése

Az MTA Elnöksége adományozza évente 10-12 személynek vagy tudományos csoportnak, az utolsó öt évben elért és már értékelhető tudományos visszhangot kiváltó, konkrét egyéni vagy kollektív kutatási eredmény, szakkönyv elismeréseként. A díjazottak személyére a tudományos osztályok tehetnek javaslatot, amit az Elnökség által kiküldött alkalmi bizottsághoz juttatnak el.

Az érem leírása

  • Az érem öntött, anyaga bronz, átmérője 97 mm.
  • Előlapján a jobb oldalon gróf Széchenyi Istvánnak, az MTA alapítójának félalakos, balra néző alakja látható. A bal oldalon Széchenyitől származó idézet olvasható, hét sorban: "A TUDO / -MÁNYOS / EMBERFŐ / MENNYISÉGE / A NEMZET / IGAZI / HATALMA". Ezalatt SZÉCHENYI / ISTVÁN neve olvasható. Legalul az érmet készítő művész, Csikszentmihályi Róbert monogramja (CSR) látható.
  • A hátlapon MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA köriratban a székház főbejárati oldala látható, alatta az MTA alapításának dátuma (1825).

A díjazottak listái

Források