Alacsony-Beszkidek
Ebben a cikkben a Alacsony-Beszkidek témával foglalkozunk, amely az utóbbi időben a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt vált aktuálissá. A Alacsony-Beszkidek különböző területeken vitatéma lett, ellentmondó véleményeket generálva, és nagy érdeklődést ébreszt a mindennapi életre gyakorolt hatása iránt. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Alacsony-Beszkidek következményeinek alapos elemzése, valamint időbeli alakulása és jövőbeli előrejelzése. Ily módon arra törekszünk, hogy átfogó képet adjunk a Alacsony-Beszkidek-ről, és olyan releváns információkat nyújtsunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük annak fontosságát a jelenlegi környezetben.
| Alacsony-Beszkidek | |
.JPG) | |
| Magasság | 862 m |
| Ország | |
| Elhelyezkedése | |
 Alacsony-Beszkidek
Pozíció Lengyelország térképén
| |
 é. sz. 49° 29′ 00″, k. h. 22° 40′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 29′ 00″, k. h. 22° 40′ 04″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alacsony-Beszkidek témájú médiaállományokat. | |
Az Alacsony-Beszkidek – régies, de ma is használatban lévő magyar nevén: Sárosi határhegység – (lengyelül: Beskid Niski, szlovákul: Nízke Beskydy) Lengyelországban és Szlovákiában elterülő, a Középső-Beszkidek részét képező, a Nyugati- és a Keleti-Beszkidek közt hidat képező hegylánc, az Északkeleti-Kárpátok leginkább lealacsonyodó része.
Fekvése
A Tylicka-hágótól a Lupkowska-hágóig, légvonalban mintegy 75 kilométeren át terül el, lényegében a Duklai-hágó környékén. Nyugaton részét képzik a Spalska Góra és a Tokarnya-tető hullámfalai, turisztikai szempontból azonban a Sadecki-Beszkideket is ide szokás sorolni. Keleten a Lupkowska-hágótól a Solinka-folyó mentén a Sanig terül el. A legújabb mérések szerint legmagasabb pontja Szlovákiában a Busov 1002 méteren, Lengyelországban pedig a Lackowa 999 (más mérés szerint 997) méteren. Korábban úgy tartották, hogy a Lengyel-Kárpátok legalacsonyabbja a hegység, a legmagasabb pontját is 900 méter alá mérték.
Közigazgatásilag Szlovákiában az Eperjesi kerületet, Lengyelországban pedig a Kis-lengyelországi és a Kárpátaljai vajdaságot érinti. Az első világháború végéig Nagy-Magyarország, azon belül Sáros vármegye északi határát képezte. A hegységen túli, északra eső terület már Galícia része.
Szerkezete
A hegység fő tömegét a harmadidőszak végére lepusztult flis redők alkotják, így az Északkeleti-Kárpátok flis-övezetéhez tartozik.
Csúcsai
- 997 m Lackowa
- 848 m Pasika
- 841 m Danawa
- 823 m Kanasiówka (Baba)
- 801 m Mareszka
- 777 m Magurycz Duży
- 759 és 728 m Baranie kettős csúcs
- 757 m Dziamera
- 706 m Uherec
Természeti környezet
Az Alacsony-Beszkidek lengyelországi részén terül el 530 méteres tszf magasságban a 13 ezer hektáros Magura Nemzeti Park (Magurski Park Narodowy). A park valamivel több mint a fele erdő – dominánsan fenyőfélékből, de a bükk is jelentős -, a többi rét, legelő és mocsár.
Jegyzetek
- ↑ a b Gábris Gyula: Európa regionális földrajza. Budapest: Eötvös Kiadó. 2007. 152. o.
- ↑ AZ ALACSONY BESZKIDEK. Turista magazin Kiskönyvtár, XCVII. évf. 8. sz. (1986. augusztus)
- ↑ Földváry Z. Gábor: Geology of the Carpathian Region. New Jersey: World Scientific Publishing Company. 1988. 112. o. ISBN 9789971503451
- ↑ Enyedi György: Lengyelország földrajza. Budapest: Gondolat Kiadó. 1967. 191. o.
- ↑ General information. Magurski Park Narodowy (angolul) (2004) (Hozzáférés: 2020. május 29.)
