Alaszkai-félsziget
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Alaszkai-félsziget-et, elemezve eredetét, hatását és mai relevanciáját. A Alaszkai-félsziget téma sok ember érdeklődését felkeltette szerte a világon, mivel társadalmunk, kultúránk vagy történelmünk fontos aspektusait fedi le. Ebben a szövegben különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Alaszkai-félsziget-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy az olvasás végére az olvasók mélyebben és tartalmasabban megértik a Alaszkai-félsziget-et, lehetővé téve számukra, hogy elgondolkodjanak, és saját következtetéseket vonjanak le róla.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Alaszkai-félsziget | |
 | |
| Hóföldte hegyek az Alaszkai-félszigeti Nemzeti Vadmenedék területén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Állam | Alaszka |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Terület | 1 500 000 km² |
| Hosszúság | 800 km |
| Elhelyezkedése | |
 Alaszkai-félsziget
Pozíció Alaszka térképén
| |
 é. sz. 56° 30′, ny. h. 158° 45′Koordináták: é. sz. 56° 30′, ny. h. 158° 45′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alaszkai-félsziget témájú médiaállományokat. | |
Az Alaszkai-félsziget mintegy 800 km hosszan elnyúló félsziget Észak-Amerikában, amely Alaszka fő tömbjétől a meghosszabbítását képező Aleut-szigetekig terjed. A félsziget választja el egymástól a Csendes-óceán fő víztömegeit a Bering-tengerhez tartozó Bristol-öböltől.
Földrajza
A félsziget gerincén végigfutó Aleut-hegylánc erősen vulkanikus vonulat. Számos környezeti szempontból védett terület otthona, mint a Katmai Nemzeti Park és Rezervátum, az Aniakchak Nemzeti Emlékhely és Rezervátum, a Becharof Nemzeti Vadmenedék, az Alaszkai-félszigeti Nemzeti Vadmenedék és az Izembek Nemzeti Vadmenedék.
Legdélibb része hegyekkel, völgyekkel tagolt vidék amelyet az észak-amerikai-lemez alá bukó csendes-óceáni-lemez tektonikus tevékenysége emelt ki. Északi része jellemzően lapos, mocsaras, ami az eróziónak és a viszonylagos szeizmikus stabilitásnak tudható be.
A félsziget északi és déli partvidékének több tulajdonsága éles kontrasztban áll egymással. Az északi part jellemzően zavaros, sáros, viszonylag sekély és szélsőséges árapály hatásoknak kitett, a déli oldalon azonban a víz nagyon mély, tiszta és az árapály-aktivitás viszonylag kicsi.
Éghajlata
Az évi átlaghőmérséklet 1 és 4 °C közötti. Télen a hőmérséklet −11 és 1 °C között, nyáron 6 és 15 °C között alakul.
A csapadék eloszlása változó, évi átlagos mennyisége a partok mentén 600–3300 mm, a hegyekben 4000 mm körüli.
Az óceán hatásának köszönhetően a permafroszt a félsziget nagy részére nem terjed ki. Az alacsonyabban fekvő területeken a növénytakaró május közepétől szeptember végéig él meg. Magasabb helyeken kemény fagyok az év bármely napján előfordulhatnak.
A déli partvidék éghajlata az Aleut-szigetekéhez, Izlandhoz és a Tűzföldhöz hasonló.
Jegyzetek
Források
- ↑ EoE: Alaska Peninsula montane taiga (angol nyelven). eoearth.org. World Wildlife Fund & Encyclopedia of Earth. (Hozzáférés: 2012. április 24.)
- ↑ GVP: Volcanoes of Alaska - Alaska Peninsula (angol nyelven). volcano.si.edu. Global Volcanism Program, Smithsonian Institution. . (Hozzáférés: 2012. április 24.)
- ↑ USFS: Ecological Subregions of the United States - Chapter 7: Aleutian Oceanic Meadow - Heath (angol nyelven). fs.fed.us. United States Forest Service. (Hozzáférés: 2012. április 24.)
