A történelem során a Alazeja állandóan érdekelte az emberiséget. Az ókortól a modern korig a Alazeja minden kultúrához és nemzetiséghez tartozó emberek figyelmét és kíváncsiságát felkeltette. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Alazeja minden oldalát, az eredetétől a mai relevanciáig. A következő oldalakon végig fogjuk fedezni a Alazeja fontosságát különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan befolyásolta azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Tehát csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Alazeja lenyűgöző világán keresztül.
Alazeja | |
Az Alazeja-folyó területe | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 1590 km |
Vízhozam | 320 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 64 700 km² |
Forrás | Alazeja-fennsík |
é. sz. 67° 57′ 46″, k. h. 148° 16′ 07″ | |
Torkolat | Kelet-szibériai-tenger |
é. sz. 70° 51′ 29″, k. h. 153° 41′ 22″ | |
Elhelyezkedése | |
Az Alazeja vízgyűjtő területének térképe | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alazeja témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Alazeja (oroszul: Алазея) folyó Oroszország ázsiai felén, Jakutföld északkeleti részén.
Hossza: 1590 km, vízgyűjtő területe: 64 700 km², évi közepes vízhozama: 320 m³/sec.
Az Alazeja-fennsíkon, a Nyelkan és a Kadilcsan folyók egyesülésével keletkezik. A síkságra kiérve medre rendkívül kanyargóssá válik. Legnagyobb részében a Kolima-alföld lapos, mocsaras, sok ezernyi tóval borított területén folyik végig északi irányban. A torkolat előtt ágakra bomlik és az Ingyigirka deltájától keletre ömlik a Kelet-szibériai-tengerbe. Teljes hosszában az északi sarkkörön túl, fagyott talajú tundrán folyik, vízgyűjtő területét mintegy 24 000 kisebb tó borítja. Szeptember végén, október elején befagy és május végéig június elejéig jég borítja. Partján nagyobb települések nincsenek.
Legnagyobb, bal oldali mellékfolyója a Rosszoha (790 km).