Alsóricsó (Dolný Hričov) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Zsolnai |
Rang | község |
Polgármester | Peter Zelník |
Irányítószám | 013 41 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | ZA |
Népesség | |
Teljes népesség | 1651 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 122 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 316 m |
Terület | 12,45 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 13′ 53″, k. h. 18° 38′ 02″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 53″, k. h. 18° 38′ 02″ | |
Alsóricsó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóricsó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Alsóricsó (1899-ig Alsó-Hricsó, szlovákul Dolný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Zsolnától 8 km-re nyugatra a Biccsei-völgyben fekszik, Felsőricsó közelében.
Ricsó már 1208-ban „Rizoi” alakban szerepel oklevélben. Alsóricsó falut 1282-ben Inferior Hericou néven említik először, a közeli Ricsó várának szolgálófalujaként keletkezett a 13. század közepén. Kezdetben egyházi, majd királyi birtok, később a nagybiccsei uradalommal együtt Eszterházy Antal a birtokosa. 1598-ban 30 adózó portája volt. A 18. század elején a ricsói vár leégett. 1720-ban 20 adóegység volt a településen. 1784-ben 81 házában 98 családban 547 lakos élt. 1828-ban 70 háza és 637 lakosa volt. 1831-ben a falut súlyos kolerajárvány pusztította.
Vályi András szerint „Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel.”
Fényes Elek szerint „Hrissó (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján. Lakja 626 kath. Van kath. paroch. temploma, és egy nagy vendégfogadója a Sziléziába vivő országutban. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1921-ben egy tűzvészben a falu fele leégett.
1910-ben 590, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1454 lakosából 1440 szlovák volt.
2011-ben 1516 lakosából 1453 szlovák volt.
2021-ben 1651 lakosából 1591 (+2) szlovák, 1 cigány, 1 (+1) ruszin, 7 (+9) egyéb és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.