A Anabar olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette az évek során. A generációkon átívelő hatású Anabar számos területen vita, elemzés és elmélkedés tárgya volt. A Anabar eredetétől a mai relevanciájáig továbbra is lenyűgözi a szakértőket és a hobbit. Ebben a cikkben a Anabar-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történelmi jelentőségétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. Részletes elemzéssel megpróbáljuk jobban megérteni, hogy a Anabar milyen hatással volt az életünkre.
Anabar | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 939 km |
Vízgyűjtő terület | 104 000 km² |
Forrás | Anabar-fennsík |
é. sz. 69° 26′ 39″, k. h. 106° 20′ 20″ | |
Torkolat | Laptyev-tenger, Anabar-öböl |
é. sz. 73° 12′ 30″, k. h. 113° 33′ 25″ | |
Elhelyezkedése | |
Az Anabar vízgyűjtő medencéje | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Anabar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Anabar (oroszul: Анабар, jakut nyelven: Анаабыр) folyó Oroszország ázsiai felén, Közép-Szibériában, Jakutföld északnyugati részén.
Hossza: 939 km, vízgyűjtő területe: 104 000 km², évi közepes vízhozama: 498 m³/sec.
Az Anabar-fennsík dél részén ered, neve itt még Nagy-Kuonamka. (Az Anabar kezdetét a Nagy-Kuonamka és a Kis-Kuonamka folyók találkozásától is szokták számítani.) Felső szakaszán meredek, szakadékos partok között kanyarog. A magasabban fekvő vidékről az Észak-szibériai-alföldre kiérve futása lelassul, völgye kiszélesedik, és dombos tundrán folyik tovább észak felé. Torkolata a Laptyev-tenger nyugati részén hosszú, sekélyvízű öblöt képez. Szeptember végétől június elejéig befagy.
Szaszkilah, Jurong-Haja, Ebeljah.
A folyó vízgyűjtő területén gazdag gyémántlelőhelyek találhatók, például az Ebeljah és a Majat folyók mentén.