Angeli Lambert
Ez a cikk a Angeli Lambert témájával foglalkozik különböző nézőpontokból és megközelítésekből, azzal a céllal, hogy holisztikus és teljes képet adjon erről a témáról. A Angeli Lambert-hez kapcsolódó különféle szempontok elemzésére kerül sor, részletes és naprakész információkkal, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy teljes mértékben megértse annak fontosságát és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen, a Angeli Lambert-ről szóló különböző tanulmányokat, kutatásokat és szakértői véleményeket megvizsgáljuk annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk, amely hozzájárul a téma megismeréséhez és megértéséhez. A cikkben a Angeli Lambert konkrét aspektusaiba kerül sor, kiemelve a különböző területekre gyakorolt hatását és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását.
| Angeli Lambert | |
 | |
| Angeli Lambert munkásságát bemutató poster az Eucarpia 2016-os, kecskeméti konferencián | |
| Született | Angeli Lambert 1916. december 10. Isztimér |
| Elhunyt | 1971. május 9. (54 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Kertészeti Akadémia (–1940) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Angeli Lambert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Angeli Lambert (Isztimér, 1916. december 10. – Budapest, 1971. május 9.) kertészmérnök, növénynemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). Angeli Márton solymári és Angeli András biai esperes plébánosok testvére.
Élete
A bakonyi Isztiméren született 1916-ban, egy 16 gyermekes földműves családban, ő volt a hetedik gyermek. Édesapja Angeli Márton földműves, édesanyja Winkler Teréz. Isztiméren végezte alsó fokú iskoláját, majd a székesfehérvári Cisztercita Gimnáziumban érettségizett. 1937-től 1940-ig a Kertészeti Akadémián folytatott tanulmányokat. Közben 1938-tól katona volt és hadifogságot is szenvedett. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanársegédje 1944-től, majd az Agrártudományi Egyetem Kert és Szőlőgazdaság-tudományi Karának adjunktusa, később a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola docense.
Csehszlovákiában 1963-ban a zöldséghajtatás, paprikatermesztés és a felsőfokú oktatás tanulmányozására tett utazást. 1965-től haláláig a Kertészeti Kutató Intézet főmunkatársa volt.
Munkássága
A budatétényi Kertészeti Kutató Intézetben növénynemesítési kutatásokat folytatott. A szabadföldi termesztés vonatkozásában végzett állománysűrűségi kísérletei bebizonyították, hogy minden zöldségfaj területi igényét egyénileg kell meghatározni. Máig meghatározóak a szakaszos vetésre vonatkozó kísérletei, melyek a szaporítási időpontok kiválasztásával az össztermés mennyiségét 20–40 százalékban voltak képesek befolyásolni. Hiánypótló Paprikatermesztés című könyve 1958 és 1968 között három kiadást ért meg. Paprikanemesítésben a legnagyobb eredménye a csípősségmentes fehér paprika (Cecei fajta) létrehozása, melyet az ország vetésterületének 60%-án termeltek. Ezután lett világhírű a magyar fehér paprika. További fajtákat is nemesített, például a Csokros csüngő és a Csokros felálló, melyek termesztését a tanszék budai telepén kezdte.
A paprikanemesítés mellett az üvegházi és melegágyi gombatermesztés lehetőségeit is tanulmányozta, így a termelőknek a téli időszakra is gazdaságos üzemeltetési lehetőséget dolgozott ki. Hasonló célból végezte cikória-hajtatási kísérleteit is.
Gyakorlati és elméleti munkássága elismeréseként 1952 őszén a mezőgazdasági tudományok kandidátusi fokozatát nyerte el. 1971-ben Fleischmann Rudolf emlékplakettel tüntették ki. Aktív muzsikus volt, a kollégáiból, barátaiból szervezett kamarazenekarral rendszeresen házimuzsikáltak. A zenekar nem akárkikből állt: Angeli Lamberten kívül Domokos János professzor, Andrásfalvy András, Koródi László és Mercz Árpád játszott benne.
1981-ben Soroksáron, a Kertészeti és Szőlészeti Egyetem kísérleti telepén mellszobrot állítottak Angeli Lambertnek (Gerzson Péter szobrászművész alkotása), ám mint 2019-ben olvasható, „az ő szobra sem kerülhette el a vandál fémgyűjtők bronz iránti érdeklődését”. 2008-ban a Fővárosi Közgyűlés a nagytétényi addig Angeli Lajosról elnevezett Angeli utcának a kegyeleti emlékezetét dr. Angeli Lambertre ruházta át.
Művei
- Üzemi zöldségtermelés. Többekkel. Budapest, 1952.
- Kertészeti öntözéstan. Többekkel. Budapest, 1954, 4. kiad. 1958.
- A gyepkockás paprikatermesztés. Budapest, 1955.
- Paprikatermelés. Budapest, 1955, 4. átd. kiad. 1968.
- Zöldséghajtatás. Somos Andrással. Budapest, 1956. 228 lap
- Zöldségtermesztés. Többekkel. Budapest, 1956, 408 oldal
- Kertészeti ismeretek. Horváth Józseffel, Hullai Lajossal. Budapest, 1957.
- A paprika termesztése. Budapest, 1958. 44 lap
- Paprikatermesztés (Az étkezési paprika termesztése). Budapest, 1959. 168 lap
- Korszerű csiperketermesztés. Somos Andrással. Budapest, 1960. 188 lap
- A fajta és az ültetési időpont hatása a növényházi paprikahajtatás gazdaságosságára. Budapest, 1966. 30 lap
- Zöldségtermesztés. Kresch Józseffel. Budapest, 1961, 5. kiad. 1964.
- A fajta és az ültetési időpont hatása a növényházi paprikahajtatás gazdaságosságára. Budapest, 1966.
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. október 15.)
- ↑ Angeli Lambert a névponton.
- ↑ Angeli Márton - plébános. Szolgált az 1946–1962 közti időszakban. A Fejér vármegyei Isztiméren született, szülei Angeli Márton és Winkler Teréz voltak. Solymárra 1946-ban került. 1933-ban szentelték pappá Székesfehérvárott, Csepelen volt káplán, majd Érden hitoktató, 1938–1943 között Szigetújfalu, 1943–1946 között pedig Pilisborosjenő plébánosa volt. Egyik hajdani ministránsa visszaemlékezése szerint szigorú, de népszerű pap volt. Az ő idejében nagyon sokan voltak ministránsok: 1948 és 1952 között gyakorlatilag száz körüli létszámban voltak solymári gyerekek a ministráns testület tagjai. Archiválva 2021. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben}
- ↑ Angeli András (Isztimér, 1913. július 1.– Solymár, 1983. április 8.), 1948-tól 1971-ig volt a biai Szent Anna-templom plébánosa. Életrajza: Biatorbágy honlapja. Hírességek. Archiválva 2020. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b Zatykó Lajos: Paprikanemesítés Angeli Lambert nyomdokain. Élet és Tudomány. 2016. 29. szám. 916-919 oldal
- ↑ a b Élet és Tudomány, 2016. július 15. 29. szám - Arcképével.
- ↑ Szépzöld: Angeli Lambert, a különös nevű nagy kertész Archiválva 2016. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Zatykó Lajos: Angeli Lambert a modern paprikanemesítés megalapítója. In: Kertészet és Szőlészet, 2019. június 5. 23. szám, 29. oldal
- ↑ „1981, Budapest XX., Péteri major, Botanikus Kert, Dr. Angeli Lambert, bronz” In: Gerzson Péter (1957–2015) szobrászművész emlékkiállítása, 2017. február 18.
- ↑ Angeli Lajos utca Nagytétény
- ↑ Főv. Kgy. tájékoztató - XXII. kerületi közterület-elnevezésről
Források
- Kozák Péter: Angeli Lambert növénynemesítő. Névpont.hu Pályakép 2013. Megtekintve: 2020-03-30.
- Kassai M. Katalin: Angeli Lambert. Magyar agrártörténeti életrajzok I. (A–H). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. 29–31. o. ISBN 963-01-7834-6
- Angeli Lambert 1916–1971. Nekrológ. Kertészet és Szőlészet, 1971. 20. sz.
- Sulyok Józsefné: Angeli Lambert, a különös nevű nagy kertész. 2013. március 18. Archiválva 2016. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Megtekintve: 2020-03-30.