Angol forradalom
Ma a Angol forradalom olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. A politikától a tudományig, a kultúráig és a társadalomig a Angol forradalom emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Az idő előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá válik a Angol forradalom alapos megértésének és elemzésének fontossága, mivel hatása mindennapi életünk számos aspektusára kiterjed. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Angol forradalom különböző dimenzióit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely továbbra is tanulmányozás és elmélkedés tárgya.
Az angol forradalom elnevezés alatt az 1640-től az 1649-ig tartó eseménysorozatot értjük, mely I. Károly és így a monarchia (időleges) megdöntéséhez vezetett. Ugyanakkor a fogalomnak létezik egy whig szemléletű értelmezése is: eszerint az angol forradalom, az úgynevezett dicsőséges forradalom (Glorious Revolution) 1688-ban zajlott le, mikor az angol parlament II. Jakab angol király mellőzésével II. Máriát és férjét Orániai Vilmost ültették trónra. Ezen olvasat szerint Mária és Vilmos megkoronázása a parlament és az uralkodó közti évtizedes ellenséges viszony lezárásaként és a brit alkotmányos monarchia kezdőpontjaként tekintendő.
Kezdetétől, 1640-től számítja sok történész a történelmi újkort. A marxista történetírás az eseménysort „angol polgári forradalom” néven tartotta nyilván. A kortársak Anglia zavargásait (England's Troubles), egyes mai történészek pedig a három királyság (Skócia, Anglia, Írország) háborúját emlegették az eseménysor kapcsán.[1]
Jegyzetek
- ↑ Hahner Péter: A régi rend alkonya. 156. old. Panem Kiadó, 2006. ISBN 9635454287
Források
- Hahner Péter: Az angol forradalom (cikk összefoglaló) (magyar nyelven). rubicon.hu. (Hozzáférés: 2019. január 28.)
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
