Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Angyal Anna hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos életben betöltött fontosságáig a Angyal Anna kitörölhetetlen nyomot hagyott életünkben, gondolkodásunkban és kapcsolatainkban. A Angyal Anna ősidők óta lenyűgöző és vita tárgya, számos értelmezést és reflexiót generált. Részletes és multidiszciplináris elemzésen keresztül megpróbáljuk megfejteni a Angyal Anna rejtélyeit és jelentéstartalmát, valamint azt, hogy hogyan formálta történelmünket és a jövőre vonatkozó elvárásainkat.
Angyal Anna | |
Született | 1848 Veszprém |
Elhunyt | 1874 (25-26 évesen) Osztrák–Magyar Monarchia |
Állampolgársága | osztrák–magyar |
Foglalkozása | író |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Angyal Anna, szül. Engel, (Veszprém, 1848 – 1874 ősze) írónő.
Zsidó volt, eredetileg Engelnek hívták, s atyja a zsidó iskola tanítója volt Hódmezővásárhelyen. Korán nagy jártasságra tett szert nem csupán a hazai, hanem a német és a francia irodalmakban, s már tizenhat éves korában lapokba írt. „Egy magyar család kalandjai" című regénye a Szegedi Hiradó című lapban jelent meg. 1865-ben „Előítéletek" című regényében a magyar zsidóság sorsával s annak javításával foglalkozott. „Ilonka és Elemér" címmel történelmi regényt is írt (Bp., 1869).