Aranyos
Mai cikkünkben a Aranyos lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár a Aranyos életéről, akár a mai társadalomban betöltött fontosságáról, akár a Aranyos történetének kulcsfontosságú pillanatairól beszélünk, ez a téma minden bizonnyal felkelt bennünket. Felfedezzük a Aranyos minden oldalát, az eredetétől a mai világban való relevanciájáig, és megtudjuk, hogyan fejlődött az idők során. Hasonlóképpen elemezzük a Aranyos különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a populáris kultúrára gyakorolt hatását. Készüljön fel arra, hogy elmélyüljön egy olyan témában, amely mindig meglep minket, és amelyet semmiképpen sem hagyhatunk figyelmen kívül.
| Aranyos | |
_beside_Aranyosgerend.jpg) | |
| Az Aranyos Aranyosgerend és Hadrév között | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 164 km |
| Vízgyűjtő terület | 2970 km² |
| Forrás | Bihar-hegység |
 é. sz. 46° 22′ 20″, k. h. 23° 01′ 01″ | |
| Torkolat | Maros (Marosludas mellett) |
| é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 23° 58′ 37″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aranyos (románul: Arieș, latinul Aureus) folyó Romániában, Erdélyben.
Nevének eredete
Nevét aranytartalmú hordalékáról kapta. A folyó menti lakosság aranymosással foglalkozott.
Földrajza
A Bihar-hegységben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos) és a hegységből kilépve délnyugat-északkeleti irányú széles tektonikus völggyel a Gyalui-havasokat elválasztja az Erdélyi-érchegységtől.
Borrévnél festői mészkőszurdokkal töri át a hegységet, majd a Jára vizét felvéve lép ki az Erdélyi medencébe. Vajdaszegnél, Székelykocsárd fölött torkollik a Marosba.
Áthalad Fehér megye, Kolozs, Maros megyéken. Hosszúsága 130 km. A Maros legnagyobb mellékfolyója.
Nagyobb mellékvizei bal oldalon a Jára-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud.
Története
A folyó legrégibb latin neve Crisola, később Auratus volt.
Nevét 1177-ben már említették az oklevelekben, mint az aradi káptalan földjét iuxta Aranyos néven.
1256-ban sóvámmal kapcsolatban, 1262-ben pedig az Aranyos melletti Szentmiklós neve volt említve az oklevelekben.
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 60. o. ISBN 963 05 3346 4
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/
.svg){kind=small}