Azittavadda
A Azittavadda világában mindig is nagy volt az érdeklődés és a kíváncsiság, hogy többet megtudjanak erről a témáról. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár az élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, a Azittavadda továbbra is olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember érdeklődését felkelti. Az idő múlásával számos vizsgálat, vita és vita alakult ki a Azittavadda körül, ami hozzájárult ahhoz, hogy különböző területeken állandó jelentőséggel bírjon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Azittavadda témáját, elemezve annak különböző aspektusait, és teljes és gazdagító víziót kínálunk erről a lenyűgöző témáról.
| Azittavadda | |
| Danuna királya | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 9. század – | |
| Elődje | Urikki |
| Utódja | ismeretlen |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Mopos-ház |
| Édesapja | Urikki(?) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Azittavadda az ókori délkelet-anatóliai Danuna Királyság uralkodója. Apja, Urikki (vagy Awariku) szintén ezen állam királya volt, de róla többet nem tudni. A neve is csak Azittavadda 1947-ben előkerült felirataiból ismert, valamint 1997-ben találtak egy sztélét, amelyen az U nevet Urikkiként értelmezik. Azittavadda feliratai Urikkit nem nevezik Azitavadda apjának, csak elődjének, aki naggyá tette Danunát.
Az Azittavadda névnek rendkívül sok lehetséges változata forog: Azatiwataya, Azatiwatas, Azitawadda, Azittawadda. Ennek oka, hogy a föníciai ábécé a magánhangzókat nem jelöli. Az óföníciai nyelvű feliratokon ʾztwd betűsorral írták le a nevet, a luvi hieroglifákkal Aśitawandaś alakban.
Maga Azittavadda is csak ezen feliratok alapján ismert, semmilyen más egykorú forrás nem tudósít róla, pedig a dokumentum alapján nagyarányú hódításokba kezdett, mindenekelőtt Adanijától nyugatra. A feliratok keltezése is bizonytalan. A Kilamuva-sztélé és III. Sulmánu-asarídu krónikái alapján i. e. 825 előtt kellett keletkeznie, mert Danuna ekkor jelentős területeket vesztett.
Azittavadda feliratai nagyon jelentősek a luvi írás megfejtése szempontjából, mivel ezek az első terjedelmes kétnyelvű feliratok, amelyben a luvi hieroglif és a betűírásos föníciai nyelvű szöveg azonos tartalommal szerepelt. Három kőtömbön olvasható a tartalmilag azonos, de más-más nyelveken írt szöveg.
A szöveg a hagyományos hettita stílusban íródott. Először a legitimitás leírása, majd az uralkodó jelentőségének méltatása következik. Harmadik részében az istenek jóindulatának elnyerése a téma, a végén pedig a szöveg fennmaradását célzó átok fejezi be. A szövegből értesülünk arról is, hogy fővárosát Azittawataya névre nevezte el.
Források
- Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5
- szerk.: J. P. Francev: Világtörténet tíz kötetben, I. kötet. Kossuth K. (1967)
- Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie V; Ia – Ki, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: Walter de Gruyter & Co (1980). ISBN 3-11-007192-4 Karatepe, 411. old.
