Ez a cikk a Báb el-Mandeb témával foglalkozik, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Báb el-Mandeb a társadalom legkülönbözőbb rétegei számára érdekes ponttá vált, a terület szakértőitől a nagyközönségig. Az idő múlásával a Báb el-Mandeb különböző területeken bizonyította hatását, vitákat, kutatásokat és jelentős változásokat generálva. Ezért szükséges az elemzés elmélyítése, hogy megértsük jelentőségét és globális szintű következményeit. Ezenkívül fontos megvizsgálni a Báb el-Mandeb-hez kapcsolódó jelenlegi trendeket, valamint a témával kapcsolatban felmerülő lehetséges jövőbeli forgatókönyveket.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Báb el-Mandeb | |
A Báb el-Mandeb űrfelvételen | |
Országok | Dzsibuti Jemen |
Hely | a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl (Indiai-óceán) között |
Legkisebb szélesség | 27 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 12° 35′, k. h. 43° 20′Koordináták: é. sz. 12° 35′, k. h. 43° 20′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Báb el-Mandeb témájú médiaállományokat. |
A Báb el-Mandeb (arab betűkkel باب المندب – Bāb al-Mandab; klasszikus ejtés szerint Báb al-Mandab) tengerszoros, mely a Vörös-tengert köti össze az Indiai-óceánnal (közelebbről az Ádeni-öböllel) az ázsiai Arab-félsziget és Afrika elválasztásával. Nevének jelentése arabul „a siralom kapuja”, ami veszélyes hajózhatóságára utal, ennek ellenére a mai napig forgalmas nemzetközi hajóút.
A jemeni Rász Menheli és dzsibuti Rász Sziján fokok között húzódó szorost Perim szigete választja ketté, mely jemeni fennhatóság alá tartozik. A dzsibuti partok mentén fekszik a hét apró szárazulatból álló Hét Fivér – vagy arab nevén Szavabi – szigetcsoport.
Perim és az Arab-félsziget között található a kb. 3 kilométer széles és mintegy 30 méter mély Báb Iszkender (Iszkender-szoros), míg a sziget és az afrikai partok közti Dakt el-Majún mintegy 25 kilométer széles, és átlagos mélysége kb. 310 méteres. A keleti csatornán a Vörös-tenger felé vezető felszíni áramlás az uralkodó, míg a nyugatin erősek az ellenkező irányú, felszín alatti áramlatok.