Bécsi béke (1864)
A mai világban a Bécsi béke (1864) olyan témává vált, amely rendkívül fontos és érdekes minden korosztály és szakterület számára. Megjelenése óta a Bécsi béke (1864) felkeltette az egyének és a szakértők figyelmét, vitákat, kutatásokat és elemzéseket generált a különböző területeken jelentkező következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bécsi béke (1864)-hez kapcsolódó legfontosabb szempontokat, az eredetétől a lehetséges jövőbeli előrejelzésekig. Elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a kultúrára gyakorolt hatását és a tudományos életben betöltött jelentőségét azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész látásmódot kínáljunk a ma oly jelentős témáról.
A bécsi béke (1864): Dánia és az osztrák–porosz szövetség között 1864. október 30-án létrejött békeszerződés, amely a porosz–osztrák–dán háború (a második schleswig-holsteini háború) lezárása volt.
Előzményei
1864 elején a Dán Királyság annektálta Schleswig-Holstein német tartományokat, hivatkozva arra, hogy azok már 1460 óta perszonálunióban álltak az országgal. Ausztria és Poroszország hadat üzent neki, de a szárazföldi dán haderővel folytatott harcokat lényegében csak a császári csapatok vívták az egész háború alatt.
Ausztria a német kikötők felmentésére egy hajórajt küldött ki Wilhelm von Tegetthoff sorhajókapitány parancsnoksága alatt, amely sikeresen ténykedett a túlerőben lévő dán királyi hadiflotta ellenében. (Részletesen lásd: itt).
A békeszerződés tartalma
A békeszerződésben IX. Keresztély dán király lemondott a két tartományról a győztes Porosz Királyság javára, cserébe visszakapta az osztrákok által elfoglalt dán területeket.
Következményei
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |