Ma a Békéscsabai Jókai Színház lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Békéscsabai Jókai Színház ősidők óta intrikák, izgalmak és viták forrása. Akár a társadalomra gyakorolt hatásáról, akár a történelemben betöltött relevanciájáról, akár a modern világra gyakorolt hatásáról van szó, a Békéscsabai Jókai Színház mindig is előkelő helyet foglalt el az emberek elméjében és szívében. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Békéscsabai Jókai Színház fontosságát és jelentését, elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását, és megvizsgáljuk, hogy a Békéscsabai Jókai Színház miért vált ki ma is érdeklődést és szenvedélyt. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Békéscsabai Jókai Színház történetén, kultúráján és relevanciáján keresztül a mai világban.
Békéscsabai Jókai Színház | |
Általános adatok | |
Korábbi nevei | Békés Megyei Jókai Színház |
Névadó | Jókai Mór |
Alapítva | 1840. |
Személyzet | |
Főigazgató | Seregi Zoltán |
Gazdasági vezető | Horváth Attiláné |
Művészeti főtitkár | Szabó Károlyné Marcsi |
Színészek | 58 |
Elérhetőség | |
Cím | 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3. |
Honlap | https://jokaiszinhaz.hu |
[email protected] | |
é. sz. 46° 40′ 47″, k. h. 21° 05′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 47″, k. h. 21° 05′ 51″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Békéscsabai Jókai Színház témájú médiaállományokat. |
A Békéscsabai Jókai Színház (1954–2011 között Békés Megyei Jókai Színház) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő színház Békéscsabán, amely 1879. március 8-án nyitotta meg kapuit, ezzel az Alföld első állandó kőszínháza lett. Napjainkban is jó hírű színház Magyarországon.
Békéscsabán 1840 óta rendeznek színielőadásokat, kezdetben vándortársulatok léptek fel itt, a község erre alkalmas termeiben. A mai állandó színházépületet – amit akkor „Vigardának”, vagy „Vigadónak” neveztek – közadakozásból építtették a csabaiak, Halmay Andor építész tervei alapján Sztraka Ernő városi mérnök irányításával. Az akkori színházterem összesen 600 férőhelyes volt, az állóhelyeket is beleértve. A színházépület megnyitójára 1879. március 8-án került sor.
Azonban a hely szűknek bizonyult, a megnövekedett igényeket nem elégítette ki, ezért 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, Wagner József vezetésével átalakították, korszerűsítették. Az ünnepélyes megnyitó 1913. november 8-án zajlott. Az új terem 630 férőhelyesre bővült, ruhatárakat, büfét és nemdohányzó részt alakítottak ki. Kibővítették a színpadot, zsinórpadlást, süllyesztőt szereltek be, valamint korszerűsítették a világítást és bevezették a gázfűtést.
A színház épületében lévő Vigadó a város kulturális életében kiemelkedő szerepet töltött be, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak a csodálatos helyiségben, ahol aranyozott velencei metszett tükrök, és intarziás parketta kápráztatta el a közönséget. A második világháborút úgy-ahogy szerencsésen átvészelve 1953-ban pecsételődött meg a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ideiglenesen ide, de az épületre nem vigyáztak, így az két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek, majd később próbateremnek használták. 1994-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, melynek során a Vigadó is megújult és ismét eredeti pompájában várja a közönséget. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes.
A színházban és amellett működő Színitanházban (Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola) érettségi utáni színész, színpadi táncos, díszlet és jelmeztervező, színháztechnikus képzés zajlik.
A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy vagy két évadra, így a szereplőgárdák és a vezetők állandóan váltották egymást. Ezután az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített. 2012. január 1-je óta a színház átkerült Békéscsaba Megyei Jogú Városhoz, így neve is Békéscsabai Jókai Színház lett.
Az idők során számos híresség, például: Barbinek Péter, Buss Gyula, Dariday Róbert, Dénes Piroska, Faragó András, Nagy Mari, Feke Pál, Fésűs Nelly, Fink Forgács Kálmán, Fodor Zsóka, Gáspár Tibor, Kádár Flóra, Tyll Attila,Tihanyi-Tóth Csaba, Karinthy Márton, Kóti Árpád, Kovács Lajos, Körtvélyessy Zsolt, Lengyel Ferenc, Lőrinczy Éva, Pelsőczy László, R. Kárpáti Péter, Sánta László, Sas József, Sarlai Imre, Solti Bertalan, Szende Bessy, Széplaky Endre, Zana József, Tallós Rita, Tóth Roland, Várnagy Katalin és a 2008-as évben Dobó Kata, valamint Oszter Sándor is a társulat tagjai közé tartozott.