Ebben a cikkben elmélyülünk a Békepárt (1943) lenyűgöző világában, feltárjuk a különböző oldalait, valamint elmélyülünk annak fontosságában és életünkre gyakorolt hatásában. A történelem során a Békepárt (1943) alapvető szerepet játszott a társadalomban, befolyásolta és alakította azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Egy kimerítő és gazdagító elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Békepárt (1943) többféle dimenzióját, az eredetétől a mai fejlődéséig. Hasonlóképpen elmerülünk a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjaiban és véleményeiben, hogy átfogó és részletes képet adjunk a Békepárt (1943)-ről és annak mai relevanciájáról. Kétségtelenül ez a cikk egyedülálló lehetőség lesz arra, hogy elmélyüljünk a Békepárt (1943) izgalmas univerzumában, és megértsük annak valódi jelentését életünkben.
Békepárt | |
Adatok | |
Utolsó vezető | Kádár János |
Alapítva | 1943. július |
Feloszlatva | 1944. szeptember |
Elődpárt | Kommunisták Magyarországi Pártja |
Utódpárt | Magyar Kommunista Párt |
Pártújság | Béke és Szabadság |
Ideológia | leninizmus |
Politikai elhelyezkedés | szélsőbaloldal |
Parlamenti jelenlét | 1943–1944 |
Hivatalos színei | vörös |
A kommunizmus Magyarországon |
---|
Korszakok, események |
|
Meghatározó politikusok |
|
Pártok, szervezetek |
|
A Békepárt a KMP utódpártjaként működő illegális kommunista párt volt 1943 júliusa és 1944 szeptembere között, s tevékeny szerepet vállalt a Magyar Front munkájában.
Szovjet kezdeményezésre 1943-ban feloszlatták a Kominternt, s mivel a Kádár-féle pártvezetésnek nem volt kapcsolata Moszkvával, ezt az eseményt úgy értelmezték, mint a kommunista pártok megszűnését. A feloszlatást a Központi Bizottság felhívásban jelentette be. Miután fény derült az igazságra, a kommunisták új pártot hoztak létre Békepárt néven, amely elnevezés kifejezte a párt háborúellenességét, amellyel a háborúba belefáradt lakosságot kívánták megnyerni. Az új név ezenkívül még a rendőrséggel szembeni védekezésnek is megfelelt, s elrejtette a párt kommunista voltát, nagyobb teret engedve az együttműködésre más háborúellenes csoportosulásokkal.
„ | A Békepárt elképzelésünk szerint lényegében folytatása volt a kommunista pártnak, más elnevezés alatt. Úgy láttuk, hogy a Békepárt néven jobban tudjuk a baloldali szociáldemokratákat. A parasztpártot és a kisgazdapárt balszárnyát magunk mellé állítani, röpiratainkat elfogadtatni és az akkori nemzeti frontot szélesebb alapokra fektetni. A Békepárt szervezeti felépítése lényegében azonos volt a kommunista pártéval, mert ugyanazokkal találkoztunk, ugyanazokat a szervezeteket tartottuk továbbra is kapcsolatként. | ” |
– Kádár János kommunista politikus |
A Békepárt tagjai tevékeny munkát fejtettek ki a szakszervezetekben, illetve az SZDP szervezeteiben; több helyen elérték, hogy az SZDP vezetősége által feloszlatott ifjúsági szervezetek újra létrejöjjenek. A polgári ellenzékkel egy részével is sikerült jó viszonyt kiépíteniük, mivel az üldözéstől félők a Békepárttal inkább mertek kapcsolatot létesíteni.
Röpiratokban sürgették a demokratikus mozgalmak összefogását, és sürgették a hintapolitikát folytató Kállay Miklós leváltását, a különbéke megkötését. Követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását, a nyilaskeresztes párt, a Volksbund feloszlatását, és a hadsereg "fasiszta árulóktól" és "hitlerista kémektől" való megtisztítását.
1944 szeptemberében felvette a Kommunista Párt nevet.