A mai világban a Búrszentgyörgy a társadalom különböző területein nagy jelentőségű témává vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Búrszentgyörgy emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Búrszentgyörgy különböző aspektusait, elemezve következményeit, időbeli alakulását és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Multidiszciplináris megközelítéssel igyekszünk rávilágítani erre a jelenségre és annak következményeire a mai társadalomban.
Búrszentgyörgy (Borský Svätý Jur) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Szenicei |
Rang | község |
Polgármester | Anna Kratochvílová |
Irányítószám | 908 79 |
Körzethívószám | 034 |
Forgalmi rendszám | SE |
Népesség | |
Teljes népesség | 1631 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 41 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 168 m |
Terület | 39,72 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 36′ 48″, k. h. 17° 02′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 48″, k. h. 17° 02′ 45″ | |
Búrszentgyörgy weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Búrszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Búrszentgyörgy (szlovákul Borský Svätý Jur, németül Bur-Sankt-Georg) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Malackától 21 km-re északra fekszik.
1394-ben Zsigmond király adománylevelében említik először, amikor Éleskő várát a hozzá tartozó uradalommal együtt szolgálataiért a lengyel Stíbor főúrnak adja. Nevét valószínűleg templomának védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A templom a falu első említésekor már állt. 1466-ban "Zenthgwrt", 1564-ben "Zenthgergh" néven említik. A falunak már a 18. században postaállomása volt. A 19. században az éleskő-szentjánosi uradalomhoz tartozott.
Vályi András szerint "SZENT GYÖRGY. Búr Sz. György. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térséges helyen; határja 2 nyomásbéli, leginkább rozsot, és kendert terem; réttye, szőleje elegendő van; zabja, és búzája nem terem, erdeje nem nagy; piatza Sassinban."
Fényes Elek szerint "Szent-György (Bur-), tót f., Poson vármegyében, Sz. Jánoshoz 1 órányira: 2967 kath., 208 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Határa róna homokos; nagy erdeje vadakkal bővölködő; legelője elég; négy vizimalma, s az uraságnak egy majorsága van. F. u. gr. Batthyáni Jánosné."
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
1880-ban 2420 lakosából 2181 szlovák és 31 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 2383 lakosából 2177 szlovák és 35 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 2146 lakosából 2037 szlovák és 32 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 2047 lakosából 1918 szlovák és 69 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1985 lakosából 1955 csehszlovák és 9 magyar volt.
1930-ban 2059 lakosából 2020 csehszlovák és 3 magyar volt.
1991-ben 1570 lakosából 1527 szlovák és 7 magyar volt.
2001-ben 1572 lakosából 1551 szlovák és 2 magyar volt.
2011-ben 1628 lakosából 1535 szlovák és 2 magyar volt.