Az alábbiakban bemutatott cikkünkben a Babocsay József témával foglalkozunk, amely a társadalom különböző szféráiban érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Babocsay József eredetétől napjaink relevanciájáig számos értelmezés és vélemény tárgya volt, ami széles tanulmányi és kutatási területet generált. Ebben a cikkben a Babocsay József körüli különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak hatását különböző összefüggésekben, és átfogó képet nyújtunk a mai világban betöltött fontosságáról.
Babocsay József | |
Született | 1760. március 19. Szigetvár |
Elhunyt | 1838. június 18. (78 évesen) Nagykanizsa |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1789, állatorvostan, orvostudomány) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Babocsay József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagy-szarvai Babocsay József (Szigetvár, 1760. március 19. – Nagykanizsa, 1838. június 18.) orvos, Zala vármegye főorvosa, nagykanizsai városbíró, Hévíz első ismertetője.
1789-ben a Pesti Egyetemen állatorvosi és orvosi oklevelet szerzett. 1790-1791-ben Somogy vármegyében, Babócsán és Berzencén volt orvos. 1792-től haláláig Nagykanizsán tiszti főorvosként dolgozott. Egy ideig a város irányításában is szerephez jutott. Két alkalommal közgyám, rövid ideig városbíró volt. Egy mindmáig kéziratban maradt műve alapján tudjuk, hogy közel került a szabadkőműves eszmékhez is, noha a ránk maradt szabadkőműves iratokban neve nem fordul elő. Martinovics Ignác eszméinek hatása alatt állt.
1801-ben a város követeként I. Ferenc császárnál járt.
Valószínű, hogy Festetics György megrendelésére írta meg és nyomtatta ki a hévízi gyógyfürdő ismertetését. Megjelent művében elsőként ismertette Hévíz-gyógyfürdőt, névtelenül, csupán neve kezdőbetűivel.
Hévízen a fedett fürdő falán tábla őrzi emlékét.