Banyánfa

Manapság a Banyánfa rendkívül releváns téma, amely minden korosztály és érdeklődési körrel rendelkező ember figyelmét felkeltette. A mindennapi élet különböző aspektusaira jelentős hatással bíró Banyánfa vitákat, vitákat és nagy érdeklődést váltott ki globális szinten. A kezdetektől a mai hatásig a Banyánfa impozáns nyomot hagyott a társadalomban, a kultúrában és a történelemben. Ebben a cikkben a Banyánfa különböző aspektusait tárjuk fel, az eredetétől a mai hatásig, elemezve jelentőségét és relevanciáját a különböző kontextusokban.

Banyánfa
Banyánfa a légző gyökereivel
Banyánfa a légző gyökereivel
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Eperfafélék (Moraceae)
Nemzetség-
csoport
:
Ficeae
Nemzetség: Füge (Ficus)
Tourn. ex L.
Alnemzetség: Banyán (Urostigma)
Faj: F. benghalensis
Tudományos név
Ficus benghalensis
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Ficus banyana Oken
  • Ficus cotoneifolia Vahl
  • Ficus cotonifolia Stokes
  • Ficus indica L.
  • Ficus karet Baill.
  • Ficus lancifolia Moench
  • Ficus lasiophylla Link
  • Ficus procera Salisb.
  • Ficus pubescens B.Heyne ex Roth
  • Ficus umbrosa Salisb.
  • Perula benghalensis (L.) Raf.
  • Urostigma bengalense (L.) Gasp.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Banyánfa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Banyánfa témájú médiaállományokat és Banyánfa témájú kategóriát.

A banyánfa vagy indiai füge (Ficus benghalensis) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A banyánfa eredeti előfordulási területe Ázsia déli és délkeleti részei, például: India, Banglades, Srí Lanka, Nepál, a Himalája keleti oldalai, Pakisztán, az Andamán-szigetek, a Laccadive-szigetek és a Maldív-szigetek. Floridába, Jamaicára, Mexikóba és az ausztráliai Queensland államba, valamint sok más szigetre betelepítette az ember.

Megjelenése

Ez a fafaj a fojtófügék egyike; vagyis csemeteként felkúszik egy gazdafára, illetve leereszkedik onnan, ha már a mag egy madár vagy kisemlős ürülékével a gazdafa ágán van, és miután benőtte azt, szó szerint elfogyasztja. A légző gyökereit és szétterülő ágait messze kinyújthatja, néha akár 200 méteres távolságba is; ha ezek megfelelő helyet találnak, saját törzset növesztenek. Ennek a fának a magassága elérheti a 30 métert is. Levele bőrtapintású, elliptikusan ovális és 20-40 centiméter hosszú. A termése 1-2 centiméter átmérőjű, szár nélküli és a párosával nő a levél tövében. Megérve rikító vörös színű. A természetes élőhelyén az Eupristina masoni nevű darázs végzi a megporzását; emiatt a betelepített helyein ivartalanok a magvai. A gumiszerű nedve egyeseknél allergiát okozhat.

Képek

Források

  • Ficus benghalensis L. Plants of the World Online
  • Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum, Tomus II: 1059.
  • USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Ficus benghalensis in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.