Barcaság
Ebben a cikkben a Barcaság témájában fogunk elmélyülni, amely téma az utóbbi időben érdeklődést és vitát váltott ki. A _Var1 a politikától a tudományig – beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is – számos területen kifejtett hatása miatt vált jelentőségre. Ebben a cikkben elemezzük a Barcaság különböző nézőpontjait, teljes és objektív áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megalapozott véleményt alakítson ki a témáról. Ezenkívül megvizsgáljuk a Barcaság eredetét és fejlődését, valamint relevanciáját a jelenlegi környezetben. Kétségtelenül a Barcaság olyan nagy jelentőségű téma, amely megérdemli, hogy gondosan és tárgyilagosan foglalkozzunk vele, és ennek a cikknek éppen az a célja, hogy teljes és részletes képet adjon erről a témáról, amely ma annyira aktuális.
| Barcaság | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Elhelyezkedése | |
 Barcaság
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 43′, k. h. 25° 35′Koordináták: é. sz. 45° 43′, k. h. 25° 35′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barcaság témájú médiaállományokat. | |
Barcaság (régen: Borzaföld, Borzaság, németül Burzenland, románul: Țara Bârsei) egy földrajzi-kulturális terület Erdély délkeleti részén, Romániában.
Fekvése
A Barcasági-medencét az Olt kanyarulata és a dél-erdélyi havasok, illetve a Kárpátok hegyei fogják közre.
Története
Nevét a Barca folyóról kapta. Az országalapítás idején királyi birtok volt. Valószínű, hogy a 11. században az ott lakó bolgár–szláv telepesek közé már magyarok is telepedtek a környező szorosok védelmére. Megszervezését később II. András a Német Lovagrendre bízta.
A Német lovagrend a Barcaságban
1211-ben telepítette le a német lovagrend tagjainak egy részét II. András magyar király, kik Európába Hermann von Salza nagymester vezetésével érkeztek. A lovagrend jelentős kiváltáságokat kapott a birtok mellett, várakat emelhetett, cserébe meg kellett, hogy védje az országot a kunoktól. Bár eleinte minden jól ment: a földet benépesítették vallon és német telepesekkel, s megvédték az országot is a kunoktól. Sikereik csúcspontja az volt, amikor havasalföldi kunságot meghódították és azon a tájékon is építettek egy kővárat. De 1224-re sikereik teljében önálló államot akartak alapítani és ezért a király elűzte őket seregével.
Települések
Zárójelben a román, illetve a német név.
- Apáca (Apata, Geist)
- Barcarozsnyó (Râșnov, Rosenau)
- Barcaszentpéter (Sânpetru, Petersberg)
- Barcaújfalu (Satu Nou, Neudorf)
- Botfalu (Bod, Brenndorf)
- Brassó (Brașov, Kronstadt)
- Feketehalom (Codlea, Zeiden)
- Földvár (Feldioara, Marienburg)
- Höltövény (Hălchiu, Heldsdorf)
- Keresztényfalva (Cristian, Neustadt)
- Krizba (Crizbav, Kreisbach)
- Prázsmár (Prejmer, Tartlau)
- Szászhermány (Hărman, Honigberg)
- Szászmagyarós (Măieruș, Nußbach)
- Szászveresmart (Rotbav, Rotbach)
- Szászvolkány (Vulcan, Wolkendorf)
- Törcsvár (Bran, Törzburg)
- Vidombák (Ghimbav, Weidenbach)
Magyarság
A barcasági magyarok többsége Brassóban, illetve a Brassó keleti elővárosának is tekinthető Négyfaluban – négy faluból kialakult város –, és a szomszédos Hétfalu régióban, valamint a medence nyugati és északi peremén levő községekben lakik.
Források
- Vajda Tamás: A Német lovagrend szentföldi és erdélyi szereplése
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 244–245. o. ISBN 963-05-6821-7
- Magyarország hadtörténete, Zrínyi Katonai Kiadó
További információk
- Orbán Balázs: Barczaság In: A Székelyföld leírása (1868) VI. kötet
.svg){kind=small}