Beethoven-félsziget

Ez a cikk a Beethoven-félsziget témával foglalkozik, amely témával az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt vált jelentőségre. A Beethoven-félsziget relevanciája és következményei miatt felkeltette a szakértők és az akadémikusok, valamint a lakosság érdeklődését. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a Beethoven-félsziget-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket, valamint elemezze a hatását a különböző kontextusokban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Beethoven-félsziget lehetséges következményeit és utóhatásait a jelenben és a jövőben, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról.

Beethoven-félsziget
Országnincs
Népesség
Teljes népességismeretlen
Tengerszint feletti magasság
  • 1050
  • 291
m
Elhelyezkedése
Beethoven-félsziget (Antarktisz)
Beethoven-félsziget
Beethoven-félsziget
Pozíció az Antarktisz térképén
d. sz. 71° 44′, ny. h. 73° 41′Koordináták: d. sz. 71° 44′, ny. h. 73° 41′
A félsziget 1:250 000 arányú térképe

Az Antarktiszon található I. Sándor-sziget délnyugati részét alkotó Beethoven-félsziget tagolt, jéggel borított félsziget, amely mintegy 100 km hosszú délkeleti-északnyugati irányban; legszélesebb része eléri a 100 kilométert is. A déli partja a Bach-selfjégbe, az északi a Wilkins-selfjégbe megy át. Az északi partot a Mendelssohn-, a Brahms- és a Verdi-öböl, a délit a Weber- és a Boccherini-öblök tagolják.

A félszigetet először 1940-ben pillantották meg, és egyben ekkor készült az első fénykép róla (a US Antarctic Service által). Nevét a UK Antarctic Place-Names Committee (nyersfordításban: az Egyesült Királyság Antarktiszi Névbizottsága) adta Ludwig van Beethoven emlékére.

Területén kilenc fedetlen csúcs, nunatak található, melyek egykori bazaltláva-folyásokból épülnek fel, ezek egyike a körülbelül 600 méteres Liszt Ferencről elnevezett Liszt-csúcs. Az eddig felfedezett legfiatalabb kőzetek 1 millió évnél is fiatalabbak.

Források