Berchtesgaden Hauptbahnhof
Ebben a cikkben arra törekszünk, hogy felfedezzük a Berchtesgaden Hauptbahnhof lenyűgöző világát és mindazt, amit képvisel. Ez a téma eredetétől a mai hatásig minden korosztály és szakma érdeklődését felkeltette. A következő néhány oldalon részletesen elemezzük jellemzőit, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Kétségtelen, hogy a Berchtesgaden Hauptbahnhof egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemli, hogy teljes egészében ismerjük.
| Berchtesgaden Hauptbahnhof | |
_-_geograph.org.uk_-_7868.jpg) | |
| Az állomás épülete | |
 | |
| Ország | Németország |
| Hely | Berchtesgaden |
| Állomáskategória | 5. kategóriába tartozó vasútállomás |
| UIC állomáskód | 8020097 |
| IBNR állomáskód | 8000885 |
| Műemlékvédelmi besorolás | bajorországi műemlék |
| Megnyitás | 1888. október 25. |
| Építési stílus | Heimatstil |
| Felhasználási terület | |
| Üzemeltető | DB Station&Service |
| Tszf. magasság | 540 m |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 4 |
| Peronszélek száma | 4 |
| Része ennek | Salzburgi S-Bahn |
| Szomszédos állomások | Bischofswiesen station (Bahnhof Freilassing, S4) |
| Időzóna | |
| Vasútvonalak | |
| |
| Szolgáltatások | |
| Vonatok | S4 |
| Átszállási lehetőségek | Berchtesgaden, ZOB/Hauptbahnhof |
| Elhelyezkedése | |
 Berchtesgaden Hauptbahnhof
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 47° 37′ 34″, k. h. 12° 59′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 34″, k. h. 12° 59′ 58″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berchtesgaden Hauptbahnhof témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Berchtesgaden Hauptbahnhof vasútállomás Németországban, Berchtesgaden városában.
Története
1886. május 29-én a bajor parlament jóváhagyta a Freilassing-Berchtesgaden-vasútvonal megépítését. Berchtesgaden állomása a fraureuthi sógyár mellett épült. A vasútvonalat 1888. október 25-én nyitották meg hivatalosan Freilassingból. Az állomás a megnyitáskor három vágányból állt, az egyik vágányon peron volt. A másik két vágány teherrakodó vágány volt. A pályaudvarnak volt egy fűtőháza és egy háromszintes állomásépülete is, amely még ma is létezik. A berchtesgadeni önkormányzat nem volt elégedett az állomással, mert nem volt alkalmas a tömegközlekedésre. A Salzburg felé vezető vonal építése 1906-ban kezdődött. Az új vonal kezdettől fogva villamosított volt, és az állomást felsővezetékkel látták el. Az állomáson egy kocsiszínt is építettek. A Schellenberg felé vezető vonalat 1907. július 16-án nyitották meg. A vonalat 1908. január 15-én meghosszabbították Hangender Steinig, majd 1909. június 4-én befejezték Salzburgig, ezzel egy második átmenő vonalat is létrehozva az állomásig. Ebben az időszakban megkezdődött egy további vonal építése a Königssee felé. Erre a vonalra külön állomást építettek, és a két állomás között csak egy összekötő vágány volt. A vágányt 1909. május 29-én adták át. Az állomást 1913-ban Hauptbahnhofnak nyilvánították. Berchtesgaden és Bad Reichenhall között 1916. augusztus 7-én fejeződött be a villamosítás. Bischofswiesenben három vágányt hoztak létre Berchtesgaden állomás tehermentesítésére; Berchtesgaden állomás korszerűsítésére nem volt elég pénz. Ennek ellenére 1932-ben Berchtesgadenben egy újabb peronos vágányt építettek. A peron és a teherpályaudvar között egy állomás-aluljárót is kapott, amelyet a régi sóművek helyén építettek. A sok állami látogatás miatt Berchtesgadenben a Deutsche Reichsbahn kénytelen volt új állomásépületet nyitni és az állomást átépíteni. Az építkezés 1938-ban kezdődött. 1938. október 2-án a Salzburg felé közlekedő helyi járatot leállították, hogy ezt a vonalat kétvágányúvá építsék át, de ezt a projektet a második világháború után elvetették.
Az újjáépítés után az állomás négy peronos vágánnyal rendelkezett, amelyek közül kettő egy szigetperonon, a másik kettő pedig oldalperonon volt. A teherforgalom számára csak néhány létesítményt építettek, mivel Berchtesgaden Nordnál (északon) külön teherpályaudvart építettek volna. Az új állomásépület a náci korszak stílusában épült, és 1940. február 1-jén nyitották meg. A keleti és nyugati oldalon, az előcsarnok belsejében Maria Harrich által készített nagyméretű freskók csak az 1950-es évek elején készültek. Az állomásépület egyik bővítményében új mechanikus állomási váltót nyitottak. A Bad Reichenhallt ért 1945. április 25-i légitámadás után a vonatok közlekedését 1945 nyaráig felfüggesztették.
A Königssee-i vasútvonal forgalma 1965. október 2-án megszűnt, és a vonalat hivatalosan 1971. április 1-jén zárták be.
Vasútvonalak
Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:
- Freilassing–Berchtesgaden-vasútvonal (KBS 954)
- Berchtesgaden–Königssee-vasútvonal (megszűnt)
- Berchtesgaden–Hangender Stein-vasútvonal (megszűnt)
Kapcsolódó állomások
A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:
- Bischofswiesen station (Bahnhof Freilassing, S4)
Forgalom
| Járat | Útvonal | Ütem |
|---|---|---|
| IC 26/RE | Königssee: Hamburg-Altona – Hamburg – Hannover – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Würzburg – Augsburg – München Ost – Freilassing (innentől mint RE) – Berchtesgaden |
egy vonatpár |
| BLB/ S4 | Freilassing – Bad Reichenhall – Berchtesgaden | óránként |
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Christian Fischer. „Alles Fassade”, Berchtesgadener Anzeiger , 2007. november 10. (german nyelvű)
- ↑ Christian Fischer. „Alles Fassade”, Berchtesgadener Anzeiger , 2007. november 15. (german nyelvű)
- ↑ Hellmut Schöner. Supplement I, Berchtesgaden im Wandel der Zeit (german nyelven), 64 f.. o. (1982)
Irodalom
- Erich Preuß, Klaus Pöhler: Deutsche Bahnhöfe - Das große Gleisplanbuch. GeraMond Verlag, München 2012, ISBN 978-3-86245-130-2.
