Beszélő
A mai világban a Beszélő rendkívül releváns téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. A Beszélő fontossága számos tanulmányhoz, vitához és elemzéshez vezetett a tudománytól és a technológiától a politikáig és a kultúráig különböző területeken. Az idő múlásával a Beszélő a társadalom központi érdeklődési pontjává vált, amely egyformán izgalmat és aggodalmat kelt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Beszélő legfontosabb aspektusait, és elemezzük a modern társadalomra gyakorolt hatását.
| Beszélő | |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1981 |
| Megszűnt | 2012. december |
| Nyelv | magyar |
| Politikai ideológia | liberalizmus |
| OCLC | 21624641 |
| ISSN | |
| MTID | 39631 |
| A Beszélő weboldala | |
A Beszélő „liberális” (a Beszélő holdudvara még 1989-ben sem, ahogy később sem volt a klasszikus liberalizmus híve, a gondolkodásuk sokkal inkább szociáldemokrata – Pető Iván szerint „szocialista”, a szocdem jelzőt Kőszeg Ferenc mondja – jelleget mutatott, erről néhány egykori SZDSZ-es őstag vallott úgy, a párt megalakulásakor a szocializmus és a – nem nyugat-európai értelemben vett – liberalizmus között vacilláltak; hasonlóan nyilatkozott az önmagát is baloldali érzelműnek valló Magyar Bálint is, aki szintén a párt megalakulásának idejére a tagságban többségben lévőnek mondta a baloldali érzelműeket) politikai és kulturális folyóirat volt, mely 1981 októberétől 2012 decemberéig jelent meg, a 80-as években végig szamizdatként, azaz illegális publikációként, mint a Kádár-korszak első és legtekintélyesebb cenzúrázatlan folyóirata. Első száma az ötvenhatos forradalom 25. évfordulójára készült.
Története
Nem ez volt az első szamizdat, hiszen már 1976-tól jelentek meg ilyen jellegű kiadványok. A Beszélő újdonsága egyrészt abban állt, hogy szerkesztői névvel-címmel vállalták a cenzúramentes újságírást és lapkiadást, másrészt hogy a lap rendszeresen (nagyjából negyedévenként) és viszonylag nagy példányszámban sokszorosítva jelent meg, terjesztéséről pedig hálózat gondoskodott. A sokszorosítás stencilgéppel történt. A Beszélővel szinkronban indult egy másik szamizdat is, a Kisúgó, de egyetlen szám után abbamaradt.
A lapnak főszerkesztője nem volt, a szerkesztők hetente találkoztak, hogy megvitassák a beérkezett írásokat. A politikai elemzéseket többnyire Kis János írta, de a lap irányvonalát a szerkesztők közösen határozták meg.
Az újságot 1981–86 között egy dunabogdányi parasztházban nyomtatta Orosz István, az elosztóközpont Miklóssy Endre budapesti lakásán működött. 1986-tól a rendszerváltásig a lap az AB Független Kiadó gondozásában jelent meg, sokszorosítója és terjesztője Demszky Gábor és köre volt. A Beszélő körül csoportosuló értelmiségiek – köztük Kis János, Kőszeg Ferenc, Petri György, Nagy Bálint, Haraszti Miklós, Eörsi János, Magyar Bálint, Solt Ottilia, Havas Gábor és Iványi Gábor (tőle származik a cím: „Beszélő”) – fontos szerepet játszottak a rendszerváltásban.
A pártállami rendszer sajtójában számos tabutéma volt, mindenekelőtt az 56-os forradalom, a határon túli magyarok ügye, a vallási és etnikai kisebbségek helyzete, valamint a – hivatalosan nem létezőnek tekintett – szegénység kérdése. A szerkesztők ezért úgy döntöttek, hogy e témákról minden számban közölnek írást.
A szerkesztőket a belügy folyamatosan lehallgatta és figyeltette, gyakoriak voltak a követések, zaklatások, házkutatások. Még ’86-ban is előfordult, hogy a lap terjesztéséért többeket súlyosan meghurcoltak. A szerkesztők ellen többször indult eljárás, de csak sajtórendészeti vétséggel vagy szabálysértéssel tudták megvádolni őket, bírságokat fizettettek velük és ismételten kihallgatták őket, miközben a rájuk állított állambiztonságiak leplezték valódi kilétüket. „Szövényi György, aki engem többször kihallgatott – mostanában a televízióban szokott szerepelni mint terrorelhárítási szakértő – többször is elmondta: »Minket nem érdekel, mit írnak, csak az, hogy van-e rá engedélyük.« Persze, amikor 1983 márciusában először tartottak házkutatást a lakásomban, és először vittek be a Tolnai Lajos utcába kihallgatásra, biztos voltam benne, hogy a leghamarabb két év múlva szabadulok. Én voltam a legjobban meglepve, amikor reggel ötkor kiengedtek. De ebből megértettem, hogy el akarják kerülni a látványos politikai pereket, és nem akarják börtönbüntetésekkel lerombolni a »gulyásszocializmushoz« kapcsolódó nyugati illúziókat” – nyilatkozta Kőszeg Ferenc.
1987-ben a híres Társadalmi szerződés programját tartalmazó 20. különszámot, mely eleve 2000 példányban jelent meg, újra kellett nyomni, akkora volt iránta az érdeklődés.
Álnevek
Az írott hozzászólások egy része álnéven jelent meg, annyira konspiratív jelleggel, hogy sokszor még a szerkesztők sem tudták, melyik kit fed. Néhány az álnevek közül: Ada Pál (=Pető Iván), Csonka Dénes (Bauer Tamás), Fényes Elek (Rainer M. János), Kovács Eszter (Szalai Erzsébet), Magyar László (Lengyel László), Rikárdó Dávid (Bokros Lajos).
A rendszerváltás után
A rendszerváltástól kezdve legálisan kiadott lap a 90-es évek első felében hetilapként, később havi-kéthavi folyóiratként jelent meg. Első „legális” főszerkesztője Kőszeg Ferenc volt, majd 1995–2003 között Kiss Ilona, utána Mink András, végül Neményi László.
2012 végén a nyomtatott kiadás megszűnt, ám a szerkesztőség együtt maradt és 2016 végéig még jelentek meg írások a lap weboldalán, de azóta már ez sem frissül.
Hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról.
- ↑ Megszűnik a Beszélő nyomtatott kiadása. Hvg.hu (2013. január 10.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
- ↑ Az utolsó írás: Zolnai János: „Túl későn jöttünk”. Beszélő (2016. november 3.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
Külső hivatkozások
- https://www.facebook.com/BESZÉLŐ-Politikai-és-Kulturális-Folyóirat-58427074814/
- A Beszélő az interneten
- Az 1997-2001 közötti számok teljes archívuma
- Beszélő ebook-olvasókra - az aktuális szám is elérhető
- 30 éves a rendszerváltás-sorozat, interjú Magyar Bálinttal