Birtokos névmás
Mai cikkünkben a Birtokos névmás lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A kezdetektől a mai relevanciájáig a Birtokos névmás különböző területeken érdeklődés és vita tárgya volt. Sok szakértő szentelte idejét a Birtokos névmás tanulmányozására és elemzésére, aminek köszönhetően jobban megértjük annak fontosságát és életünkre gyakorolt hatását. Az évek során a Birtokos névmás fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változó körülményeihez, új perspektívákat és megközelítéseket generálva tanulmányaiban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Birtokos névmás minden oldalát, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig.
A grammatikában a birtokos névmás olyan élőre vagy élettelenre utal, amely viszonyban áll egy grammatikai személlyel: a beszélővel/beszélőkkel (1. személy), a mondottak címzettjével/címzettjeivel (2. személy) vagy azzal/azokkal, aki(k)ről/ami(k)ről szó van (3. személy). Az első entitást birtoknak nevezik, a másodikat birtokosnak. A birtokos névmás jelentést sűrít, egyetlen szóval nevezve meg a birtokost és utalva a birtokra. A két entitás közötti viszonyt általánosan birtokviszonynak nevezik, de akármilyen olyan típusú viszonyt is kifejezhet, melyet a magyar nyelv grammatikáiban a birtokos jelzőnek nevezettnek megfelelő mondatrész fejez ki. A birtokos névmás a birtokos determinánssal is rendelkező nyelvekben az ezzel ellátott főnevet helyettesítheti, a magyarban pedig a birtokos személyjellel ellátottat.
A magyar nyelvben
A magyarban a birtokos névmás alaktanilag a személyes névmásból jött létre. Előtte rendszerint jelen van a határozott névelő. Alakjai a következők:
| Birtokos(ok) | Birtok(ok) | 1. személy | 2. személy | 3. személy |
|---|---|---|---|---|
| Egy birtokos | Egy birtok | az enyém | a tied/tiéd | az övé |
| Több birtok | az enyéim | a tieid/tiéid | az övéi | |
| Több birtokos | Egy birtok | a mienk/miénk | a tietek/tiétek | az övék |
| Több birtok | a mieink/miéink | a tieitek/tiéitek | az övéik |
A birtokos névmások megkaphatják a esetragokat, melyek ugyanúgy kapcsolódnak hozzájuk, mint a főnevekhez, valamint névutókkal is szerkeszthetők: enyémben, tiednek, mienkkel, tieitekhez, övéikből, enyém alatt, tied fölött stb.
Az udvarias megszólításban a birtokviszony kifejezésére nem a birtokos névmásokat használják, hanem a birtokjellel ellátott személyes névmásokat:
| Birtokos(ok) | Birtok(ok) | maga | ön |
|---|---|---|---|
| Egy birtokos | Egy birtok | a magáé | az öné |
| Több birtok | a magáéi | az önéi | |
| Több birtokos | Egy birtok | a maguké | az önöké |
| Több birtok | a magukéi | az önökéi |
Egyéb szavaknak is van a birtokos névmásokéhoz hasonló jelentésük. Ilyenek a saját szó birtokos személyjeles alakjai (Ez a sajátom = Ez az enyém), valamint a birtokjeles visszaható névmás, amely a birtokos személyének kiemelésére szolgál: Ez a magamé.
Néhány más nyelvben
Az angol nyelvben
Az angolban vannak birtokos determinánsok, és ezekből származó birtokos névmások. Az előbbiek csak melléknévi, az utóbbiak csak főnévi értékűek. Csupán egyetlen névmás alakja azonos a neki megfelelő determináns alakjával: Has Rory got his ticket? ’Rory megkapta a jegyét?’ → I've got my ticket. Has Rory got his? ’Én megkaptam a jegyemet. Rory megkapta az övét?’. Ebben a nyelvben a birtokos névmást nem használják névelővel. E névmások teljes sora az alábbi:
- egy birtokos:
- mine ’az enyém/enyéim’;
- yours ’a tied/tieid/magáé/magáéi, az öné/önéi’;
- his ’az övé/övéi’ (hímnemű birtokos);
- hers ’az övé/övéi’ (nőnemű birtokos);
- több birtokos:
- ours ’a mienk/mieink’;
- yours ’a tietek/tieitek/maguké/magukéi, az önöké/önökéi;
- theirs ’az övék/övéik’.
Megjegyzések:
- Az angol birtokos névmások a magyarokkal ellentétben nem jelölik a birtok számát.
- Egyes szám harmadik személyben külön alakok vannak a birtokos neme szerint.
- Második személyben egyetlen birtokost, és többet is ugyanaz az alak nevez meg.
Az angolban a névszóragozás csaknem kihalt. Egyes mondattani funkciókat a fenti alakok elöljárószóval fejeznek ki, másokat csak magukban, a mondatbeli helyük és a kontextus révén. Példák:
- Is this diary yours? ’A tied/Magáé/Öné ez a napló?’ – névszói állítmány névszói része;
- Has Rory got his? ’Rory megkapta az övét?’ – tárgy;
- Your room is different from ours ’A te/ti/maga/maguk / Az ön/önök szobája különbözik a mienktől’ – képes helyhatározónak megfelelő mondatrész.
A francia nyelvben
A franciában is különbözik a birtokos névmások alakja a nekik megfelelő determinánsokétól. A névmásokat csaknem mindig határozott névelő előzi meg. Alakjaik:
| Birtokos(ok) | Birtok(ok) | Nem | 1. személy | 2. személy | 3. személy | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Egy birtokos | Egy birtok | le mien | az enyém | le tien | a tiéd | le sien | az övé | |
| la mienne | la tienne | la sienne | ||||||
| Több birtokos | les miens | az enyéim | les tiens | a tieid | les siens | az övéi | ||
| les miennes | les tiennes | les siennes | ||||||
| Több birtokos | Egy birtok | le nôtre | a miénk | le vôtre | a tiétek/magáé/maguké / az öné/önöké |
le leur | az övék | |
| la nôtre | la vôtre | la leur | ||||||
| Több birtok | les nôtres | a mieink | les vôtres | a tieitek/magáéi/magukéi / az önéi/önökéi |
les leurs | az övéik | ||
A francia birtokos névmások jelölik a birtok számát és nemét (a nem kivételével több birtok esetében), valamint a birtokos személyét és számát, de nem jelölik ennek a nemét.
Ebben a nyelvben nincs névszóragozás. A birtokos névmások elöljáró nélkül fejezik ki a névszói állítmány névszói részét és a tárgyat, egyéb funkciókat pedig elöljáróval. Példák:
- C’est ton opinion ; ce n’est pas du tout la mienne ’Ez a te véleményed; egyáltalán nem az enyém’ – névszói állítmány névszói része;
- J’avais oublié mes gants de ski ; Victor m’a prêté les siens ’Otthon felejtettem a síkesztyűmet ; Victor kölcsönadta nekem az övét’ – tárgy;
- Tu as déjà écrit à tes parents ; moi, je n’ai pas encore écrit aux miens ’Te már írtál a szüleidnek; én még nem írtam az enyéimnek – részeshatározónak megfelelő mondatrész.
A román nyelvben
A román birtokos névmás a determináns megfelelőjéből alakul úgy, hogy eléje helyezik az ún. birtokos névelőt. Alakjai a következők:
A román birtokos névmások sem jelölik a birtokos nemét, viszont minden alak jelöli a birtok számát és nemét.
A lor alak azonos a személyes névmás többes szám birtokos esetű és egyben részes esetű alakjával. Egyébként egyes szám harmadik személyű birtokos esetében a birtokos névmások helyett a birtokos névelős egyes szám 3. személyű személyes névmások birtokos esetű alakjait lehet használni, azzal az előnnyel, hogy így a birtokos neme is jelölve van. Megfelelési párok:
- al său (hímnemű vagy semleges nemű birtok) ’az övé’ = al lui (hímnemű birtokos), al ei (nőnemű birtokos);
- a sa (nőnemű birtok) ’az övé’ = a lui, a ei;
- ai săi (hímnemű birtok) ’az övéi’ = ai lui, ai ei;
- ale sale (nőnemű vagy semleges nemű birtok) ’az övéi’ = ale lui, ale ei.
A románban van ugyan névszóragozás, de viszonylag szegény alakokban. A birtokos névmások rendszerében csak egy esetrag van, az is két esetet jelöl, a birtokost és a részest, csak a több birtokra utaló alakokban van meg (kivéve a többes szám 3. személyű alakokat), és nem a determináns veszi fel, hanem a birtokos névelő: alor mei/mele ’az enyéim (vkije/vmije), az enyéimnek’, alor tăi/tale ’a tieid (vkije/vmije), a tieidnek’ stb. Ezekkel az alakokkal elöljáró nélkül birtokos jelzőt (pl. bucuria alor mei ’az enyéim öröme’) és részeshatározót fejeznek ki: Le-am spus alor noștri ’Megmondtam a mieinknek’. Egyéb funkciókat az elöljáróval ellátott alapalakokkal (melyeket a román grammatikák tárgyesetűeknek tekintenek) és birtokos/részes esetű alakokkal fejeznek ki: pe al meu (hn., tárgyeset) ’az enyémet’, cu a ta (nn., tárgyeset) ’a tiéddel’, împotriva alor săi (hn., birtokos eset) ’az övéi ellen’, datorită alor noști (hn., részes eset) ’a mieinknek köszönhetően’.
A közép-délszláv diarendszer nyelveiben
A közép-délszláv diarendszerhez tartozó nyelvekben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb) ugyanazokat a szavakat használják birtokos determinánsokként és birtokos névmásokként. Alakjaik az alábbiak:
| Birtokos(ok) | Birtok(ok) | Nem | 1. személy | 2. személy | 3. személy | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| hn. birtokos | nn. birtokos | ||||||||
| Egy birtokos | Egy birtok | moj | az enyém | tvoj | a tiéd | njegov | nje(zi)n | az övé | |
| moja | tvoja | njegova | nje(zi)na | ||||||
| moje | tvoje | njegovo | nje(zi)no | ||||||
| Több birtok | moji | az enyéim | tvoji | a tieid | njegovi | nje(zi)ni | az övéi | ||
| moje | tvoje | njegove | nje(zi)ne | ||||||
| moja | tvoja | njegova | nje(zi)na | ||||||
| Több birtokos | Egy birtok | naš | a miénk | vaš | a tiétek/ magáé/ maguké/ az öné/ önöké |
az övék | |||
| naša | vaša | ||||||||
| naše | vaše | ||||||||
| Több birtok | naši | a mieink | vaši | a tieitek/ magáéi/ magukéi/ az önéi/ önökéi |
az övéik | ||||
| naše | vaše | ||||||||
| naša | vaša | ||||||||
Ezeken a névmásokon kívül van egy visszaható birtokos névmásnak is nevezett, svoj, -a, -e, svoji, -e, -a, amely csak az alany birtokára/birtokaira utal, annak nemétől, számától és személyétől függetlenül. Példa mondatban: Mi se brinemo za svoj posao, a vi se pobrinite za svoj ’Mi a mi dolgunkkal törődünk, ti meg törődjetek a tietekkel’.
Ezekben a nyelvekben a birtokos névmások jelölik a birtok nemét és számát, valamint az egyes szám 3. személyű birtokos nemét. A nőnemű birtokost megnevezőnek két változata van.
Ezekben a viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben a birtokos névmásokat általában úgy ragozzák, mint a mellékneveket. Hét eset van, melyeket nemtől és számtól függően négy vagy öt különböző alak jelöl. Egyes alakoknak változataik is vannak. Példának íme az 1. személy egyes szám hímnemű névmás ragozása:
- alanyeset és megszólító eset (élő és élettelen) / tárgyeset (élettelen): moj (nulla ragos);
- birtokos eset (élő és élettelen ) / tárgyeset (élő): mojeg(a) / mog(a);
- részes eset és locativus: mojem(u) / mom(e);
- eszközhatározói eset: mojim.
A mondattani funkciókat az esetragok egyedül vagy elöljárókkal társítva fejezik ki.
Jegyzetek
- ↑ a b Grevisse – Goosse 2007, 890. o.
- ↑ a b c Bokor 2007, 230–231. o.
- ↑ Delatour 2004, 57. o.
- ↑ a b c Szende – Kassai 2001, 142–144. o.
- ↑ Eastwood 1994, 213–214. o. nyomán szerkesztett szakasz.
- ↑ Eastwood 1994, p. 395.
- ↑ Delatour 2004, 57. o. nyomán szerkesztett szakasz.
- ↑ Az aux szóban egybeolvadtan jelenik meg az à elöljáró és a les határozott névmás.
- ↑ a b Bărbuță 2000, 112–113. o.
- ↑ A román grammatikákban semleges neműeknek tekintik azokat a főneveket és névmásokat, amelyek egyes számban hímneműek, többesben pedig nőneműek.
- ↑ Avram 1997, 173. o.
- ↑ a b Barić 1997, 204. o. (horvát grammatika).
- ↑ Klajn 2005, 81. o. (szerb grammatika).
- ↑ Čirgić 2010, 85 (montenegrói grammatika).
Források
- (románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
- (horvátul) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1 (Hozzáférés: 2018. október 7)
- (románul) Bărbuță, Ion et al. Gramatica uzuală a limbii române (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. ISBN 9975-74-295-5 (Hozzáférés: 2018. október 7)
- (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2018. október 7)
- (franciául) Delatour, Yvonne et al. Nouvelle grammaire du français (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. ISBN 2-01-155271-0 (Hozzáférés: 2018. október 7)
- (angolul) Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar Archiválva 2018. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, ISBN 0-19-431351-4 (Hozzáférés: 2018. október 7)
- (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9
- (szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika Archiválva 2016. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2018. október 7)
- (franciául) Szende, Thomas – Kassai, Georges. Grammaire fondamentale du hongrois (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L'Asiathèque. 2001. ISBN 2-911053-61-3
