Bokréta
Ebben a cikkben a Bokréta témáját különböző perspektívákból és megközelítésekből tárgyaljuk, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a ma oly fontos kérdésről. Elemezzük a Bokréta-hez kapcsolódó történelmi, kulturális, társadalmi és gazdasági vonatkozásokat, valamint az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. A kimerítő kutatás és a releváns információk összegyűjtése révén a cél az, hogy az olvasók mélyen és naprakészen megértsék a Bokréta-et azzal a céllal, hogy bővítsék ismereteiket és reflexiókat generáljanak a témában.
| bokréta | |
 | |
| Bóbita, tollforgó | |
| Névváltozatok | |
| Magyarul | |
| csokor, pántlika | |
| Más nyelveken | |
| de: Schapel, Sendelbinde | |
| Rövidítések jelentése |
A bokréta virágokból álló köteg. A középkori hölgyek fejdísze volt, melyet gyakran adtak ajándékként a lovagoknak. Ők ezt a sisakjukon viselték. Gyakran volt a sisakdísz fontos kiegészítője.
A 18. század elején Erdélyben már a közrendűek is „háromforintos pártát, arra szélyes ezüstös pántlikát” viseltek, sőt „sokan selyempántlikát is viseltek a templomban”. A főrangú férfiak korábban nyusztos süvegen medálba foglalt kócsagtollas forgót viselt, „de csak az közönséges főemberek is, ha csak jóféle gyöngyből csinált bokrétát is viseltenek; nyárban penig az ifjak virágból való bokrétát is tettenek süvegekben, feljül tévén az köves- vagy gyöngyös bokrétát”.
„A főleányoknak az fejin a nyakszirton feljül, az tetejeken kevéssé alól, hat csontból szőrrel erősen megkötött koronaforma, jóféle gyönggyel megrakott vagy klárissal , akitől mint tölt ki, magas csúpos, hátrafüggő koronájok volt…”
„A kisasszonyok, sőt élenvaló főnemes leányok is az fejeken kétfelől, az homlokokra feleresztve sok színű festett strucctollakat viseltenek, s igen díszesek voltanak azokkal.”
Jegyzetek
- ↑ Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. Budapest 1987. 41., 42. l.
- ↑ Apor 43. l.
- ↑ (Apor 37. l.)