A mai világban a Bolygókeletkezés állandó beszélgetés és általános érdeklődés témájává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a szakmai téren való relevanciája, akár a személyes életre gyakorolt hatása miatt, a Bolygókeletkezés a közvélemény széles spektrumának figyelmét felkeltette. Befolyása továbbá több területre is kiterjed, a technológiától a kultúráig, a politikán és a gazdaságon keresztül. Mivel a Bolygókeletkezés folyamatosan fejlődik és új dimenziókat vesz fel, alapvető fontosságú elemezni a természetét és megérteni a hatókörét. Ez a cikk a Bolygókeletkezés különböző aspektusait próbálja feltárni, és átfogó képet nyújt a mai fontosságáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A bolygókeletkezés az a folyamat, melynek során a csillagok vagy protocsillagok körül keringő protoplanetáris korong anyagából bolygórendszerek keletkeznek. A folyamat viszonylag gyorsan lezajlik, a korong gázanyagából 2-3 millió év alatt létrejönnek az óriásbolygók, szilárd részecskékből álló törmelékkorongot hagyva hátra, amelyből néhány tízmillió év alatt jönnek létre a Földünkhöz hasonló kőzetbolygók.
Bolygókeletkezés nem csak fiatal csillagok körül elképzelhető, megfigyeltek már szupernóvák után létrejövő pulzárok körüli bolygórendszereket is, az ezen csillagok körül eredetileg keringő bolygókat a szupernóva-robbanás meg kellett hogy semmisítse, ezért a csillagból létrejövő pulzár körül keringő bolygók ez után kellett hogy létrejöjjenek. Kettőscsillagoknál is sikerült protoplanetáris korongot megfigyelni, azaz a bolygókeletkezés ilyen esetben is elképzelhető.