A mai világban a Borzja (folyó) egyre fontosabbá vált a társadalomban. Akár a kultúrára, a politikára, a gazdaságra vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Borzja (folyó)-nek sikerült releváns vita- és vitatémaként pozícionálnia magát. Hatása különböző területekre terjed ki, és jelenléte egyre nyilvánvalóbbá válik az élet különböző területein. Éppen ezért fontos a Borzja (folyó) hatókörének és következményeinek teljes körű feltárása napjainkban, valamint elemezni az időbeli alakulását és a jövőbeni lehetséges hatásait. Ez a cikk a Borzja (folyó) világába kíván beleásni, hogy megértse jelentőségét és relevanciáját a mai társadalomban.
Borzja | |
'Борзя | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
' | Bajkálontúli határterület |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 304 km |
Vízgyűjtő terület | 7 080 km² |
Forrás | Kukulbej-hegység |
é. sz. 51° 04′ 22″, k. h. 117° 19′ 52″ | |
Torkolat | Onon |
é. sz. 50° 37′ 49″, k. h. 115° 39′ 43″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Borzja (oroszul: Борзя, burját nyelven: Бооржо) folyó Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen; az Onon jobb oldali mellékfolyója.
Hossza: 304 km, vízgyűjtő területe: 7080 km², évi közepes vízhozama: 2,8 m³/s. A szárazabb években kiszárad.
A Kukulbej-hegységben ered és délnyugat felé tart, majd az orosz-mongol határ közelében nyugatra, a torkolat közelében északnyugatra fordul. Száraz sztyepp vidéken, széles, mocsaras völgyben folyik. November közepétől április elejéig teljesen befagy. Főként esővíz táplálja.
Bal partján helyezkedik el Borzja város, járási székhely.