A mai világban a Brazília földrajza olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. Akár tudományos, akár szakmai vagy személyes területen, a Brazília földrajza aktuális és aktuális témává vált. A Brazília földrajza eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig sokféle véleményt és nézőpontot generált. Ebben a cikkben a Brazília földrajza-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, a történelmi hátterétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig. Ezenkívül megvitatjuk azokat a következményeket és kihívásokat, amelyeket a Brazília földrajza jelent különböző kontextusokban, valamint a lehetséges megoldásokat és megközelítéseket ezek kezelésére. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán keresztül a Brazília földrajza lenyűgöző világában!
Brazília | |
Brazília domborzati térképe | |
d. sz. 10° 00′, ny. h. 50° 00′ | |
Kontinens | Amerika |
Szubrégió | Dél-Amerika |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 5. |
Teljes terület | 8 547 404 km² |
Partvonal | 7 491 km |
Szárazföldi határ | 16 145 km |
Környező országok | Francia Guyana, Suriname, Guyana, Venezuela, Kolumbia, Peru, Bolívia, Paraguay, Argentína, Uruguay |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Pico da Neblina, 2994 m |
Legalacsonyabb pont | Atlanti-óceán, 0 m |
Leghosszabb folyó | Amazonas, 6992 km |
Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Lagoa dos Patos, 9850 km² |
Használatban levő terület | |
Egyéb jellemzők | |
Éghajlat | egyenlítői, trópusi |
Domborzat | északon medence, délen fennsík |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brazília témájú médiaállományokat. |
Brazília földrajza az ország természeti viszonyait írja le.
Az ország észak-déli kiterjedése kb. 4500 km és kb. 7500 km-es partszakasszal érintkezik az Atlanti-óceánnal. A legmagasabb pontja a venezuelai határhoz közel emelkedő Pico da Neblina (2994 m).
A dél-amerikai kontinens keleti, illetve központi részét foglalja el. Felszíne mégsem mutat nagy változatosságot, két fő tájegysége az Amazonas-medence és a Brazil-felföld.
A leghosszabb folyói:'
Az ország nagy kiterjedése és nedves éghajlata következtében bő és kiterjedt folyó- és vízrendszerhálózattal rendelkezik. Brazíliában találhatjuk bolygónk legnagyobb folyóvízrendszerét. 8 folyóvízrendszer található Brazíliában, melyek közül a legfontosabbak: az Amazonas északon, a São Francisco a középső területen és a Paraguay, Uruguay és Paraná rendszerek délen.
Az Amazonas folyó vízgyűjtője a világon a legkiterjedtebb. 5 800 000 km²-t ölel fel, melyből 3 904 392 km² a brazil földön található. A vízgyűjtő fő folyója Peruban ered, ahol Vilcanotának, majd Ucaiali-nak, Urubambanak, később pedig Marañonnak nevezik. A brazil határt átlépve a Solimőes nevet kapja, míg a Negro („fekete”) folyóval Manaus város közelében össze nem folynak. Ezután az Atlanti óceánba való torkolatig az Amazonas nevet viseli. A forrástól az óceánig 6440 km-en folyik keresztül. Ez a föld legbővebb vizű, legszélesebb folyóvize. Sokan a leghosszabbnak is tartják, mivel a folyó az áradási időszakban az útját még az óceánban is folytatja. Átlagosan 5 km széles és néhány ponton az 50 km szélességet is eléri. Az óceánok évi vízutánpótlásának 20%-át adja. Az Amazonas-medence a benne élő 2500-3000 halfajtával a leggazdagabb a világon.
Brazília fő éghajlatai
Brazíliát nagy kiterjedése, változatos domborzata, váltakozó magasságai és levegő-áramlatai miatt sokszínű éghajlat jellemzi. Az Egyenlítő északon, a Baktérítő a délkeleti régióban szeli át. Így Brazília legnagyobb részén a trópusi éghajlat uralkodik. Itt a meleg és nedves klíma a meghatározó. Az átlagos hőmérséklet az egész országban 20 °C, a hőmérséklet-ingadozás alacsony. A legdélebbi vidékek éghajlata már mérsékelt égövi, itt télen előfordulhat fagy és hó.
Brazíliában található a föld egyik legváltozatosabb növényvilága. Ezt a különböző időjárási, földszerkezeti és domborzati adottságoknak köszönheti. A brazil vegetációt 10 csoportra oszthatjuk: Amazonasi esőerdő, az Atlanti esőerdő, caatinga, pantanal, campos, mata de araucária, mata de cocais, mangue és restinga.
Brazília területének 25%-a védett valamilyen formában. Ennek nagyjából fele bennszülött föld (terras indígenas), másik felét vagy a tagállamok, vagy a szövetségi állam nyilvánította védett területté.
Az UNESCO világörökség-listáján szereplő területek: