Ebben a cikkben a Breviárium-hez kapcsolódó összes szempontot megvizsgáljuk, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Megvizsgáljuk azokat a különböző elméleteket és tanulmányokat, amelyek hozzájárultak a Breviárium megértéséhez, valamint ezek relevanciáját különböző összefüggésekben, a közgazdaságtól a populáris kultúráig. Kitérünk a Breviárium-hez kapcsolódó etikai és erkölcsi vonatkozásokra is, és arra, hogy ezek hogyan befolyásolták a téma mai kezelését. Átfogó elemzéssel megpróbáljuk megérteni, hogy a Breviárium milyen jelentős szerepet játszott a történelem során, és hogyan alakítja tovább világunkat a jelenben.
A breviárium a zsolozsma számára előírt összes szöveget tartalmazó liturgikus könyv.
A 10. században még elsősorban szerzetesek használták, a zsolozsma közös végzésében akadályozott szerzetesek számára nyújtott segítséget. Ezekben a kötetekben együtt találhatók az egyébként műfajok szerint különböző könyvekbe írt officiumrészletek. A 13. századtól használja az egyházmegyés papság is.
1223-tól terjedt el a Breviarium secundum ordinem Curiae Romanae, elsősorban a ferencesek munkájának köszönhetően.
A következő típust V. Piusz pápa 1568-as kiadása teremtette meg, s ez maradt meg egészen a 20. századig.
A Liber Liturgiae Horarum az 1972-től használt legújabb változat, mely már a II. vatikáni zsinat hatásait is magán viseli.
1991-ben készült el a Liturgia Horarum magyar fordítása, Az Imaórák Liturgiája. Ma már szinte minden katolikus ennek segítségével tartja az imaórákat.
A papok naponta kötelezően elimádkozandó imaóráit tartalmazza. Ma viszont már nem csak papok, hanem világi hívek is imádkozhatják a zsolozsmát (imaórákat), mivel már nem latin, hanem magyar nyelvű.
A következő imaórákat tartalmazza: